Megkérdezések alapján, gyümölcsökből banánt, narancsot, almát, a zöldségek közül kelbimbót vagy savanyú káposztát fogyasztanak a legszívesebben télen.
A szezonális és hazai alapanyagokra teszi a voksát a táplálkozástudományi szakértő. Papp Andrea kifejtette, egyrészt a környezeti terhek miatt is fontos, hogy mit választunk, hiszen a nem szezonális zöldségeknek és gyümölcsöknek az előállítását fűtött fóliasátrakban végzik, emellett pedig speciális tápanyagigényük is van, ami a pénztárcánknak sem tesz jót. „Ilyenkor akár háromszor-négyszer annyiba kerül a paradicsom vagy a paprika, mint szezonban. Nem leszünk kevésbé egészségesek attól, hogy paprikát és paradicsomot fogyasztunk ilyenkor, viszont tévhit, hogy nincs C-vitamin-tartalom a szezonális gyümölcsökben és zöldségekben”.
Példaként említette, hogy egy közepes fej karalábé lefedi az ember egész napi C-vitamin-szükségletét. A táplálkozástudományi szakértő hozzátette, kevesen tudják, de a burgonyának is számottevő a C-vitamin-tartalma, ezért érdemes megsütni sütőben, vagy csak megfőzni, esetleg burgonyapürét is lehet belőle készíteni, mert így több vitamin marad a zöldségben. Azokat a gyümölcsöket is lehet fogyasztani, amelyeket távolról hoznak. Rávilágított, elsősorban a környezetünknek teszünk jót azzal, hogy szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A savanyú káposztával kapcsolatban megerősítette, valóban kimagasló a C-vitamin-tartalma, azonban figyelmeztetett: vásárláskor kerüljük a „savanyított ízű” felirattal ellátott termékeket.
Több szempontból is érdemes a szezonálisat választani
Hegedű Sára a Gasztrohős Palánták ovis programjának egyik megálmodója úgy vélekedett, hogy a szezonális gyümölcsök egészségesebbek a messziről hozott, kezelt héjú társainál. Megjegyezte, az is javunkra válhat, ha heti egy-két napon húsmentes étkezést beiktatunk, és helyette több hüvelyest vagy zöldséget fogyasztunk A gyerekek már 4-5 éves korban fogékonyak arra, hogy a táplálkozásról tanuljanak, és haza is viszik ezt a tudást. Úgy tapasztalja, hogy abból a tudásból, amit az óvodában átadnak a kicsiknek, a szülőkhöz is eljut. Volt olyan, hogy hazatért egy kisgyerek, és leszidta az anyukáját, hogy csomagolt uborkával ért haza, de olyan is volt, aki megkérdezte az anyukáját, hogy tudtad anya, hogy az almacsutkából virágföld lesz?” Hozzátette, a csomagolt uborkával a probléma az, hogy felesleges szemét keletkezik.
Pénzünkkel, véleményünkkel a termékek mellett vagy ellen szavazunk
Szintén a környezetünk óvására hívta fel a figyelmet a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója is. Varga Judit arról beszélt, fontos, hogy figyelembe vegyük, nap mint nap mit teszünk a környezetért, és nem mindegy, hogy mennyi szemét keletkezik abból, amit megvásárolunk. „Egy nap legalább háromszor eszünk, és ilyenkor mindannyiszor döntünk arról, hogy hogyan bánunk a környezetünkkel”.
Arra a felvetésre, hogy egy család fogyasztása mennyire alacsony a világ fogyasztásához képest, úgy reagált, igenis minden ember választása hozzájárul ahhoz, hogy mi van a szupermarketek polcain.
„Mi amellett állunk, hogy ez összeadódik. Feltehetjük a kezünket, mondhatjuk, hogy rajtunk semmi nem múlik, és élhetjük a világunkat, ahogy akarjuk, de ettől függetlenül minden ember választása hozzájárul ahhoz, hogy mi van a polcokon. Azt hisszük, hogy rajtunk nem múlik, de a kereskedők azt teszik ki a polcra, amire kereslet van. Tehát, ha én eldöntöm, hogy visszafogom a húsfogyasztást, és ezt a bolt összes vásárolója megteszi, vagy mondjuk a vásárlók 50 százaléka, akkor kevesebb olyan árut fognak a polcra tenni. Tehát minden ember kezében ott van a döntés, és igenis számít”.
Pomelo, grapefruit és eper most is található a piacokon. Azonban, hogy érdemes-e télen ezeket fogyasztani, kérdés. Az uniós tagországnak például szigorú szabályozásnak kell megfelelniük azzal kapcsolatban, hogy milyen vegyszereket alkalmaznak. Ezzel szemben az unió országain kívülről érkező vegyszereket tekintve már más a helyzet, hiszen a messziről érkezett áru nehezen nyomon követhető, így gyakorlatilag nagyobb kockázatot jelent.
Varga Judit felhívta a figyelmet arra is, hogy az sem mindegy, hogyan szállítják az adott gyümölcsöt vagy zöldséget.
„Azért érdemes a helyi termelőktől vásárolni, mert az ananász például repülőgéppel érkezik Dél-Amerikából, ami akkora ökológiai lábnyom, hogy az ember nem jó szívvel ajánlja az élelmiszer fogyasztását. Nagyon sok minden adódik össze, ami környezeti hatással jár”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jó alternatíva lehet, ha a közeli farmokról rendeljük meg a heti gyümölcs- és zöldségmennyiséget. Ezzel sok időt megspórolhatunk, hiszen így nem kell botba menni. A gazdaság szempontjából is fontos, hogy a vidék ne ürüljön ki, hogy legyenek emberek, akik továbbra is dolgoznak a mezőgazdaságban.
Fagyasztva vagy befőttben?
Az örök dilemmára, hogy a fagyasztott vagy befőttként eltett gyümölcsöt érdemes-e választani, Papp Andrea egyértelműen kijelentette: mindenképpen a fagyasztottat érdemes. Hozzátette, így nyilván csökken a vitamintartalom, nagyjából 30-40 százalékkal, azonban a lekvároknál és befőtteknél a hevítés hatására még jobban bomlik a vitamintartalom, illetve nő a hozzáadott cukor tartalom is. A gyümölcsben már van cukor, és a WHO a napi 25 gramm cukorbevitelét határozta meg, ami azt jelenti, hogy egy evőkanál lekvárral letudtuk az egészségügyi szempontból biztonságos cukorfogyasztást. A turmixokról úgy vélekedett, ezek nyugodtan fogyaszthatók, de érdemes mértéket tartani. „Mivel feltárjuk a gyümölcsök és zöldségek sejtjeit, a cukortartalom jóval gyorsabban szívódik fel” – figyelmeztetett.
Arra a jelenségre, hogy sok gyerek már gyümölcsöt sem eszik, inkább csokit fogyaszt, Hegedűs Sára úgy reagált, leszoktatni nehezebb őket az édességről, mint nem rászoktatni. „Szerintem jutalmazásra semmiképp ne használjanak a szülők cukrot vagy csokoládét, és javasolja, legyen meg minden gyermek fejében az, hogy mikor ehet ilyesmit. Ez lehet ebéd után vagy délután, csak legyen meg a gyerek fejében, hogy mikor fogyaszthat ilyet” – összegezte a Gasztrohős Palánták ovis program egyik megálmodója.
