Hogyan várnánk el másoktól, hogy szeressenek, tiszteljenek minket, ha Önmagunkat nem tudjuk elfogadni? A mások által tartott tükörből úgy is csak azt látjuk meg, amit látni szeretnék. Ha önbizalomhiányban szenvedő embernek felsorolják 10 legkedvesebb tulajdonságát, csupa jó dolgot, aztán hozzá teszünk egyetlen egy dolgot amin egy kicsit javítani kellene, emberünk összeroppan: "tényleg ennyire gáz vagyok?" Nyilván nem, de a pozitívumok mellett elsiklott a figyelme. Azoknak, akik önbizalomhiánnyal küzdenek bizony nehéz észrevenni a külső pozitív megerősítéseket. Elszántan küzdenek viszont azért, hogy a negatívumokat fülön csípjék.
Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni? A depresszió a hangulatzavarok egyik legismertebb formája. Élete során az emberek 15%-át, egy adott pillanatban pedig a lakosság 2-2,5 százalékát érinti körülbelül. Minden pszichiátriai zavar tünetek együtteséből áll, vagyis itt is többféle tünet együttes jelenlétére van szükség a pontos diagnózishoz. A tünetek számának és súlyosságának függvénye, hogy enyhe, közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk. Amennyiben ezek a tünetek legalább két hete fennállnak, és a korábbi magatartás megváltozásaként jelennek meg, érdemes komolyan venni.
Egy gyengéd érintés, összemosolygás, egy bátorító pillantás... amikor az ember átlépi az ötvenet, már messziről megismeri a flört, a közeledés első jeleit. Bizony, ezek a trükkök az idősebb korosztályt is felvillanyozzák, sőt mi több, talán sokkal előbb észre is veszik a jeleket, hiszen volt idejük a legkülönfélébb próbálkozásokat megtapasztalni. Azt is szem előtt kell azonban tartaniuk az ötvenes randizóknak, hogy egyes módszerek, amelyek húszas éveikben működtek, manapság már nem válnak be annyira. Melyek tehát a sikeres flörtölés szabályai? Ha ötvenes éveinket tapossuk, és flörtre vágyunk, okosan tesszük, ha megtanuljuk: a kevesebb néha több.
A tivornyázás komolyan károsíthatja a fiatalok még fejlődésben lévő agyát. És itt nemcsak a pillanatnyi emlékezetkiesésre kell gondolnunk. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jóval a macskajaj elmúlása után is kimutathatóak az alkohol káros hatásai. Egészen pontosan az, hogy a fiatalok memóriáját nagymértékben károsíthatja a mértéktelen alkoholizálás. A tanulmány továbbá rámutatott arra is, hogy mindez a lányoknál sokkal nagyobb veszélyeket hordoz magában. Bár úgy tűnik, hogy a tinik már testileg felnőttek és érettek, az agyuk azonban még a testi érés befejeződése után is fejlődik. Különösen az agy első részein, amelyek a tervezés, az előrelátás és a szervezőképesség kialakulásáért felelnek.
A nyolcvanas évek óta köztudott, hogy a stressz a legnagyobb kihívás a munkavállalók számára, számtalan kutatás alátámasztotta a stressz helytelen megélésének negatív hatásait; mégis a munkahelyi stresszel való megküzdés az egyén szintjén maradt. Annak ellenére, hogy az emberek idejük nagy részét munkahelyükön - és jó esetben munkával - töltik; annak ellenére, hogy a munkahely jelenti ma már a legfontosabb pszihoszociális környezetet, a stresszel való szembenézés színtere a munkahelyen kívülre terelődött. Sajnos, az esetek többségében már csak későn szembesülünk a cselekvés szükségességével, amikor egy kialakult betegség hívja fel a figyelmünket, hogy a kiégés veszélye fenyeget.
Az elpirulók többsége szívesen megszabadulna ettől a „szokásától”, ám a kivörösödés ördögi körként működik: minél inkább koncentrálunk arra, hogy ne piruljunk el, arcunk attól élénkebb árnyalatot vesz fel. Mit tehetünk? Vörös, mint a paradicsom, illetve fehér, mint a fal – a két véglet, amely között arcunk színe rengeteg árnyalatot képes felvenni, s ezzel többet árul el pillanatnyi érzelmeinkről, mint azt legtöbbször szeretnénk. Doris Wolf, mannheimi pszichológus szerint a bőrünkben futó erek kitágulnak, élénkül a vérkeringés” – magyarázza – „s mindez annak eredményeképpen történik, hogy agyunk bizonyos hormonokat termel, amely a vérnyomás növekedését hozza magával.
Időjárás mindig is volt, mégsem szaladgált körülöttünk ennyi frontkóros és meteoropata. Egyesek szerint humbug az egész, hiszen időjárás mindig is volt, mégsem szaladgált körülöttünk ennyi meteoropata. A dühünk mélyén lappanghat a minket ért igazságtalanság, feszültek lehetünk a stressztől, fájdalmunkat okozhatja más, nem csak a felettünk lejátszódó időjárási folyamat. Az igazság – vélhetően – a két markáns vélemény között található: az érzékenység alkati különbséget mutat, a nőket, egyes krónikus betegeket és az időseket jobban megviseli a változás, de a frontkór hajlama öröklődhet is.
Létezik-e szerelem első látásra? Mi tartja össze a szerelmeseket? Mi határozza meg, hogy kibe szeretünk bele? A szerelem ünnepén mi mással foglalkozhatnánk? A szerelem fantasztikus dolog. Az ember élete csupa izgalom, kaland és boldogság, amikor szerelmes. Minden könnyűnek tűnik, mintha nem lennének akadályok, mintha minden megtörténhetne. Az alvásigény lecsökken, az test éber, és kihegyezve várja az ingereket szerelmétől. Figyelmünk összpontosul, szinte senki és semmi más nem létezik ilyenkor, csak Ő. Ismerős? A szerelem azonban nem csupán ennyi, nem a felfokozott állapot a lényege, nem ez az evolúciós funkciója.
Szinte mindenki megtapasztalta már azt a rossz érzést, ami idegességgel, feszültséggel és stresszel társulva rontja el mindennapjainkat, a szorongást. Itt van 5 módja annak, hogyan kezeljük a problémát. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy tudjuk, hogyan kell lazítani. De a tv vagy a számítógép előtti hűsölés nem igazán egyezik meg a relaxációval. Attól függően, hogy mit csinálsz vagy nézel, akár még feszültebbé is válhatsz. Ugyanez érvényes az alkoholra, a dohányra és a kábítószerre. Úgy tűnik, mintha enyhítenék a szorongás és a stressz okozta problémákat, azonban ez egy hamis, átmeneti állapot csak.
A kényszerevés a leggyakoribb evéssel kapcsolatos probléma, ami előfordul a férfiaknál és a nőknél is egyaránt. A kényszerevésben szenvedő emberek gyakran túleszik magukat, még akkor is, ha nem éhesek, és nem tudják kontrollálni, hogy mennyit esznek. Ez a probléma nem csak a kövér embereket érinti, habár a kényszerevés gyakran elhízáshoz vezet. A különbség a kényszerevés és a gyakori éhségérzet között az, hogy az éhségérzet rendszeres, időközönként jelentkezik, a kényszerevésnél pedig állandóan fennáll az evési inger.
Jó lenne egy kicsit közelebb kerülni, de ez lehetetlen. A plátói szerelem testileg soha sem teljesül be. Nincs érintés, nincs érzéki ölelés, csupán a fantáziánkban szoríthatjuk magunkhoz kedvesünket. Szerelem tárgyának fogalma sincs arról, hogy mit érzünk iránta, és ez az állapot igen sokáig fennállhat. A plátói szerelem egyszerre csodálatos és fájdalmas is egyben. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a plátói szerelem nagyon biztonságos: nem kell attól félni, hogy kiszemeltünk elutasít, mivel nem is tud a feléje irányuló érzésekről. Nem kell attól félni, hogy megismerjük a másik hibáit, és kiábrándulunk belőle, hiszen a fantáziánkban mindig éppen úgy viselkedik, ahogyan mi szeretnénk.
Miért speciális a középkorúakra jellemző depresszió? Mit tehetünk ellene? Miért több a női beteg, mint a férfi? Nincs kedve kikelni az ágyból? Úgy érzi, hogy már semmi nem érdekli? Folyamatos fáradtság és étvágytalanság gyötri? Sürgősen számoljon utána, mennyi ideje tart ez az állapot, mert elképzelhető, hogy egy depressziós időszak áll mögötte.