Ha nem ismerik fel időben, nem csak a szervezetetet építi le fokozatosan, de a munkamánia olyan függőségekhez vezethet, mint a drog, gyógyszerek és az alkohol.
Hol a határ?
Teljesen normális dolog, ha az ember elégedett azzal, amit csinál, szeret bejárni a munkahelyére, jól kijön a kollégákkal, barátokra tesz szert, szabadidejében találkozókat szervez velük és még az is belefér, ha a határidő szűkében esetleg hazaviszi a munkát. Természetesen ez az adott munkától függ. Azonban, amikor a munka átveszi az uralmat az ember élete felett, másból sem áll az érintett élete mint a munkáról, a munkahelyéről...stb, akkor már betegségről beszélhetünk. Ha valaki a z egészséges magánélet kialakítása helyett, a munkát választja, annál hosszútávon komoly lelki és testi betegségek is kialakulhatnak.
Mi jellemző a munkamániásokra?
A munkamániától szenvedők akár, napi 10-12 órát is képesek végigdolgozni, pihenő idő és szünet nélkül. Ha kell akkor akár a munkahelyen, akár otthon késő estébe nyúlóan. A lelkes (munkamániás) munkavállaló, ha a szükség úgy kívánja éjszakáit is rááldozzal a munkára. Amikor pihen, akkor is munkán jár az esze. A munkamániások nem szeretik a munka okozta feszültséget, problémakört, gondolatokat megosztani másokkal, bíznak önmagukban, a teljesítőképességükben, és abban, hogy bármilyen rájuk bízott feladattal könnyedén elbírnak. Központi szerepe van életükben a munkának, és annak, hogy minden helyzetben megfeleljenek az elvárásoknak.
Kire jellemző?
A munkamánia kortól, nemtől és beosztástól függetlenül bárkinél előfordulhat. Fontos azonban különbséget tenni azok között, akik kényszerből a megélhetésért vállalnak több műszakot és dolgoznak éjjel-nappal, és a munkamániások között, akik nincsenek rászorulva az állandó munkára, mégis mindig azzal foglalkoznak.
Észre sem veszik, de…
A munkamániában szenvedő beteg a mindennapi rutinját, az életét úgy alakítja, hogy első helyen a munkahelye és a munkája álljon. Szabadidejében, otthon, úton, bárhol és bármikor képes dolgozni, a boldogság, és elégedettség érzésének elérése érdekében egyre több és több feladatot vállal, a munka végeztével azonban mégsem érzi azt a várt bodogságot. Ennek köszönhetően pedig egy örökös mókuskerékbe kerül, ahol elmarad a boldogság, az elégedettség és a pihenés. Ennek eredményeképpen fizikálisan és pszichésen is kimerül.