Ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el!

A kullancsok egész évben aktívak, de az emberre csak a tavaszi, nyári időszakban veszélyesek, lévén, jellemzően akkor járjuk a természetet. A Lyme-kórt is terjesztő kullancs egyes állításokkal ellentétben nem alulról mászik fel áldozatára, és nem is a fáról pottyan le, hanem bokrokról, cserjékről és más növényzetből sodródik a ruházatra.

Ha kullancsot fedezünk fel magunkon, azonnal távolítsuk el, ne várjunk az orvosra. Az állatot kullancscsipesszel vagy más célszerszámmal el lehet távolítani, óvatosan, nem összenyomva. Nem szabad zsírozni, olajozni, feszegetni. Egy része a bőrben fog maradni, de az már ártalmatlan, néhány nap alatt kilökődik. A 48-72. órában már elszaporodnak a kórokozók a vérben. A csípés nyomát napokig figyelni kell, ha 3 napon keresztül folyamatosan növekszik és eléri az 5 centimétert, azonnal fel kell keresni az orvost, ahogyan akkor is, ha kullancscsípést nem észleltünk, de liláspiros, 5 napon keresztül folyamatosan növekvő, hosszabbik átmérőjén legalább 8 centiméteres, karimás foltot fedezünk fel magunkon. Időben észlelve, a kullancsfertőzés tökéletesen gyógyítható.

Kiütés hernyószőrtől? Lehetséges!

Bár elsőre furcsán hangzik mégis igaz, hogy a gyapjaslepke hernyójának szőre bizony látványos bőrtüneteket produkál, és ehhez nem is kell, hogy az ember kontaktusba kerüljön az állattal.

A gyapjaslepke hernyójának szőrével „fertőzött” páciensek sora klasszikusan tavasszal kezdi el felkeresni az orvosokat, és egészen augusztusig „kitart”. A dombóvári régióban az utolsó ilyen járvány 2006-ban volt.

A hernyószőr értelemszerűen nem harap, nem szúr, sőt oda sem megy az „áldozathoz”, viszont az állat növekedése során többször vedlik, szőre pedig eleinte a saját testhosszánál is hosszabb. A levedlett szőrök több száz, esetleg ezer méterre is elszállnak. Megszúrják, felsértik az ember szabadon lévő testrészeit. Hatása irritatív, a bőrre kerülve, jellemzően nagy felületen, csalánkiütésszerű tüneteket okoz. Ilyen eseteknél az orvos esetleg rákérdezhet, hogy nem kirándultak-e, nem ültek le esetleg egy fa alatt.

A méh- , és darázscsípés, komoly problémákat okozhat!

A klasszikus, könnyen felismerhető csípések – hivatalosan, szúrások – közé tartozik a méh és a darázs támadása. Fájdalmas duzzanat jelentkezik nyomában, különösen, ha érzékenyebb, laza szöveten történik a behatolás. Ha az illető nem allergiás, és a szúrások száma bizonyos határon belül marad, akkor nincs is különösebb gond. Ám ha allergiás, akkor a tünetek (a szúrás helyétől függően) abnormálisnak tűnő végtagduzzanatok is lehetnek, ami még nem életveszélyes – mondja az orvos, aki felhívta a figyelmet rá, hogy akkor van baj, ha nyelési, légzési nehézségek, ájulásérzés jelentkezik. „Ha valaki allergiás a darázscsípésre, azzal nem árt tisztában lenni. Nekik felírnak egy öninjekciózó készüléket, amely adrenalint tartalmaz, és ezt beadva az illető kap úgy 20-30 perc esélyt rá, hogy beérjen a kórházba, ahol tudnak vénát biztosítani”. Van már mód ugyanakkor az allergia „kioltására” is, megelőző jelleggel, de a legokosabb tanács erre vonatkozóan, hogy lehetőség szerint kerülni kell a kontaktust méhekkel, darazsakkal.

Van ezeknél rosszabb is...

Ritka, de nem ismeretlen eset hazánkban sem, amikor a földön fekvő, alvó ember bőre alá lárvát tesz egy féreg. Itthon jellemzően dinnyeföldeken dolgozók kerülnek ilyen helyzetbe, amikor lepihennek. A lárva a bőr felszíne alatt vándorolni kezd. „Mivel viszonylag ártalmatlan dologról van szó, ezért a dolog mókás klinikai képként is felfogható, a lárva kacskaringós vonalat ‘ír le’ a bőr alatt, aztán egy idő után megunja a banánt, és elpusztul” – nyugtat meg mindenkit az orvos. Larva migransnak is hívják, sok esetben nem is igényel orvosi beavatkozást, de ha viszkető, kívülről jól látható csatorna húzódik a bőrön, akkor érdemes ellátogatni az orvoshoz.

A szakemberek attól tartanak, hogy az idő melegedésével új, trópusi fajok jelenhetnek meg hazánkban, és velük a ritka betegségek – köztük az előbb említettnek egy valóban veszélyes változata, a dracunculiasis. A betegségről elborzasztó képeket találhatunk az interneten, például amikor a lárva a szemen keresztül távozik. Itthon ez extrém ritka – szögezi le a főorvos – eddig talán egy esetet mutattak ki, Pécsett.

Szintén nyáron okoz problémát a Naegleria fowleri, amely az orron keresztül eljut az agyhártyához, és akár három nap alatt végezhet az emberrel. Tipikusan a trópusi országos melegebb vizű tavaiban szaporodik – vagy rosszul fertőtlenített jacuzzik vizében. Az egyik ilyen, talán legnagyobb járvány érdekes módon a 60-as években történt, a valamikori Csehszlovákiában, amikor egy hanyagul fertőtlenített fürdőhelyen Naegleria fowleri-fertőzés miatt néhány nap leforgása alatt tucatnyian meghaltak.