Minden emberekből álló közösségben megvan a hangadó személyiség, és a szerényebb, visszahúzódóbb figura is. A félénk emberek nem betegek, de talán ez teljesen egyértelmű, azonban olyan személyiségtípus, amelyből nem lehet kitanulni, leszokni, csak azon lehet dolgozni, hogy az élhetőbb legyen az élet.

A félénkebb típusú emberek foghatják viselkedésüket a felmenőikre, mert részben valóban öröklött is lehet, azonban vannak, akik így reagálnak a változásokra, az újdonságra és az emberekkel való kapcsolatokban is megmutatkozhat ez. A félénk embertípus fokozottan reagál az új helyzetekre, és már előre izgul, hogy mi vár rá. Az új mindenki számára új, de a félénkek félelme nagyobb méreteket ölthet.

Az igazán félénkek nemcsak tartanak az új helyzetektől, hanem azt megpróbálják elkerülni, nehogy újdonsággal szembesüljenek. Sőt így még a más emberekkel való kapcsolattartást is mellőzni igyekeznek. Nem jelenti azt, hogy a félénkek nem vágynának társas kapcsolatokra, azonban ezt a vágyat elnyomja annak tudta, hogy az új emberekkel való ismerkedés, a társaságba járás mennyiféle "veszéllyel" és izgalommal járhatna számukra. Inkább lemondanak a társaságról, az emberekkel való kapcsolattartásról, mintsem kellemetlen és kényelmetlen, idegfeszítő helyzetbe kerüljenek.

Azt már tudjuk, hogy a félénkség nem betegség, azonban a félénkek között gyakrabban alakulhat ki a szociális fóbia. A szociális fóbia nemcsak azt jelenti, hogy a személyes kapcsolattartásban mutatkozik meg, hanem a félénkek még egy hivatalos ügyintézés során lebonyolítandó telefonálásra is nehezen vehetők rá. Hiába nem látja telefonáláskor a másik fél, ennek ellenére ódzkodnak az ilyenfajta ügyintézéstől, mert úgy érzik, hogy a környezetükben lévő más emberek őket figyelik, kigúnyolják, míg a félénkek mellett lévő emberek ebből nem is biztos, hogy bármit felfedeznek, csak a szorongóban működnek ezek a gondolatok, érzések.

A szociális fóbia csak bizonyos élethelyzetekben jelentkezik az érintetteknél, így zavarba jöhetnek új társaságban való bármilyen szintű szereplés esetén, a nyilvános telefonálás nehezükre esik, de még gondot okoz számukra az is, hogy mások előtt egyenek, írjanak. Az elpirulás is a szociális fóbia egyik jele.

A generalizált szociális fóbia azonban már az emberekkel való érintkezésre, vagyis a társas kapcsolatokra hat ki.

A félénkek sorsukat maguk alakítják, így lehetnek köztük olyanok, akik félénkségüket igyekeznek leplezni egészen mást tükröző külsővel. Van, aki állandó kontroll alatt tartja önmagát azért, hogy leplezni sikerüljön félénkségét, ezért a kényszeredett mosoly, amit mindig magán hord heves szívdobogással, izgatottsággal, kézremegéssel, elpirulással jár. Mások pedig zord, megközelíthetetlen falat vonnak maguk köré, amely megvédi őket attól, hogy új kapcsolatokat és új helyzeteket kellejen megismerniük. A sikeres félénkek azok, akik tisztában vannak saját személyiségükkel, és igyekeznek elfogadni, hogy ők ilyenek, így azt is megtanulják, hogyan kell kezelni és előnyükre fordítani félénkségüket.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!