Ha megtudod, hogy a tüdő az a szervünk, amely a legnagyobb méregtelenítő szervünk, akkor talán sokkal fontosabbnak tartod majd a helyes légzést is. Amikor beszívjuk a friss oxigént, akkor sejtjeink mindegyikét oxigénhez juttatjuk és kilégzéssel megszabadulunk az szén-dioxidtól. A légzés spontán működik, azonban, ha odafigyelünk a légzésünkre, meghosszabbíthatjuk életünket. Ha a szervezetben túl sok szén-dioxid gyűlt össze, a szervezet meg akar szabadulni attól, ezért gyorsabban veszünk levegőt és gyorsabban is fújjuk ki. Ha kevés a széndioxid, a légzés ritmusa is lassabb lesz. Így teszünk pihenés, alvás során.
A nagyvárosban élők légzésére az a jellemző, hogy kis levegőmennyiséget szívnak be, tovább benntartják azt, mielőtt kifújnák. Ez azonban a test mérgezéséhez járul hozzá. Ez is ösztönös tevékenység, az ember nem szeretné magát megbetegíteni, mégis azt teszi. Az ilyen légzés fejfájáshoz, rossz közérzethez vezethet. Éppen ezért kell tudatosan odafigyelnünk légzésünkre, mert azzal az életünk minőségén és az élethosszon is javítani tudunk.
Légzőrendszerünk dolga, hogy testünk minden sejtje biztosítva legyen oxigénnel, és eltávozhasson a szén-dioxid. A légzésünk elárul rólunk mindent. Az indiaiak úgy tartják, hogy minél lassabban lélegzik valaki, annál tovább fog élni. A légzésünk árulkodik jelenlegi fizikai állapotunkról, amely szemmel látható, azonban még a mentális állapotról is. A felszínes légzés során, mint amilyen a nagyvárosban ösztönösen kialakított légzés, kevesebb oxigénhez jut a szervezetünk, amely azonban beindítja a testünk túlélési funkcióját és ösztönösen szaporább légzésre sarkall minket. Szaporán vesszük a levegőt, de felszínesen. Ezzel azonban csak azt érjük el, hogy a sejtekhez kevesebb oxigén jut el, a szén-dioxid távozása sem megfelelő. Ha így teszünk naponta, lényegében folyamatosan fuldokló sejthalmazok vagyunk.

Saját érdekünk, hogy megtanuljunk helyesen lélegezni, amely már a testtartással kezdődik. Sokan végzünk ülőmunkát, amely a vállak leesését, a hát görbülését idézheti. Nemcsak a légzésre hat ki a helytelen testtartás, hanem tartáshibát és fájdalmat is okozhat. Ha sokat kell ülnünk naponta, akkor is figyeljünk oda a tartásunkra. Érdemes időnként a vállainkkal hátrafelé körözni, amely segít a helyes testtartásra beállítani.
A jóga kiváló a teljes test átmozgatására, és ami külön jó, hogy tudatosan, irányítottan figyelünk oda a légzésünkre. Ha nem is kezdünk jógázni, légzésünkre még odafigyelhetünk. Hogyan csináld? Csak feküdj le egy ágyra, vagy a földre, kezeidet helyezd a tested mellé, gondolataidat minimalizáljuk, szád csukva, de nem szorosan. Amint nyugodttá vált a légzésed állj fel, kaszáló mozdulatot végezve magad előtt lazítsd el izmaidat, majd orron szívj be friss levegőt azzal párhuzamosan, hogy felemeled kezeidet. Kilégzéskor az orrodon fújd ki a levegőt és a kezeidet engedd le. Ezt minden reggel lehetőség szerint végezd el. A legjobb, ha az otthonod átszellőztetésekor teszed, így kettőt ütsz egy csapásra.

Ha csak ennyit teszel naponta magadért, már sokat segítesz szervezetednek, mert több oxigénhez jutnak a szervek, a sejtek, javul a memória és az idegrendszer működése is jobb lesz. Éveket nyersz vele.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!