Jump to content

Mindent a depresszióról...

2017. 02. 27. 21:00

A depresszió napjaink egyik leggyakoribb pszichiátriai betegsége. Depresszióról beszélhetünk tartósan fennálló rosszkedv, levertség, szomorúság, fáradtság, reményvesztettség, csalódottság esetén, amikor a beteg nem lát kiutat a melankolikus állapotból, problémái megoldhatatlannak tűnnek számára. A depresszió, szenvedést okoz a betegnek és a környezetének is egyaránt.

A depressziónak több fajtája ismeretes, a súlyosság mértékétől függően.

Létezik az úgynevezett súlyos depresszív zavar, más néven klinikai depresszió, továbbá megkülönböztethetjük az unipoláris depressziót és az unipoláris zavart is. Az unipoláris zavar egy olyan hosszan tartó elmeállapot, mely melankóliát okoz. Tünetei az állandó búskomorság, levertség, lehangoltság, veszteségérzet, elesettség. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy, öngyilkosságra való hajlam. A beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, ragaszkodik az érzelmeihez, a saját gondolataihoz, nézetéhez, mindeközben nem látja, hogy komoly problémával küzd. A pszichotikus depresszió tünetei a lelki állapottól függően periódusosan váltakoznak. Ennek a változó hangulattal társított állapotnak a neve a bipoláris zavar.

A depresszióban szenvedő egyén hangulata gyorsan változik, vannak olyan események, melyek felvidítják, máskor könnyedén lehangolódik. A beteg gyakran ürességet érez, nehezen találja meg a dolgokban az örömét, elveszettnek, magányosnak érzi magát. Velejárója az önértékelési problémák megjelenése, a beteg értéktelennek tartja magát, önmagát vádolja olyan dolgokért, melyekről nem tehet, gyakran érez ok nélküli bűntudatot. A gondolkodási, összpontosítási, döntési képessége a betegség hatására csökkent, gyakran foglalkoztatja a halál gondolata.

A depresszió tüneteit megkülönböztethetjük érzelmi, motivációs, viselkedési, kognitív és szomatikus szempontok szerint.

Érzelmi tünetek esetén a beteg gyakran érzi magát elutasítottnak, megalázottnak és szerencsétlennek. Mindennapjai részévé válik a szorongás, dühkitörések, idegesség. Nehezen fejezik ki érzelmeiket szeretteik irányába. A depresszió motivációs tünetei, az érdeklődés fokozatos elvesztése a külvilág iránt, a lelkesedés, kitartás, spontaneitás fokozatosan csökken, majd elkopik. A betegnek komoly testi, lelki erőfeszítést jelent társaságba menni. Nincs kedve kimozdulni, dolgozni, emberek között lenni. Sok esetben a társas kapcsolatok is tönkremennek, az elutasító magatartás miatt.

A viselkedésben is megjelennek jelentős változások, a beteg gyakran fekszik az ágyában, rengeteget alszik, mozgáskoordinációja lelassul, monoton beszéd és görnyedt testtartás lesz a jellemző, a szemkontaktust pedig a legtöbb esetben kerülik. Kognitív tünetek esetén a beteg alacsonyabb rendűnek tekinti magát, minden szava önmaga ellen irányul. Nem fogadják el önmagukat, ennek hangot is adnak. A negatív énkép hatására, jövőképük is negatívvá válik. Lemondanak önmagukról, a gyógyulásról. A depresszió szomatikus tünetei a gyakori a fejfájás, szédülés, emésztési zavar, székrekedés, hasmenés, mellkasi szorítás, légszomj, nehézlégzés, szapora szívverés, vérnyomás problémák. Az orvosok a tünetek esetén első sorban szervi problémákra gondolnak, ha az eredmény negatív, akkor vizsgálódnak a depresszió irányába. További tünetek az alvászavar, étkezési zavar, állandó fáradtságérzet.

A depressziót valamiféle korábbi sokkhatás, trauma, csalódás, fájdalom, lelki megrázkódtatás, szeretett személy elvesztése válthatja ki. Ez a hangulatzavar nem csak a beteg lelkét teszi tönkre, de befolyással van a beteg étvágyára, alvásminőségére, munkaképességére, a személyes és társas kapcsolataira. A kiváltó okokat két csoportba sorolhatjuk, lehet endogén és exogén Az endogén okok hátterében a test rendellenes működése, pl. vitaminhiány, vagy bizonyos neurotranszmitterek, mint a szerotonin és noradrenalin szintjének csökkenése áll. Az exogént pedig külső okok idézik elő, tragédia, kudarc, csalódás, elégedetlenség érzése, társadalmi kirekesztettség, diszkrimináció. A depresszió mértéke, és megnyilvánulási formái az egyén érzékenységétől függően jelennek meg.

A depresszió kezelése az évek során jelentősen megváltozott, régen zenével, tánccal, ráolvasással, gyógynövények segítségével kezelték. Utóbbi hagyománya ma is megmaradt, az orbáncfű, citromfű, macskagyökér, komló fogyasztása segíthet enyhíteni a tünetein.

A hivatalos gyógyászatban kétféleképpen kezelhető, egyrészt pszichoterápiával, mint például a sikerterápia, munkaterápia, pszichoanalízis, fejlesztő tréningek, feladatterápia, kommunikációs tréning, pszichodráma, kapcsolati rehabilitáció, csoportfoglalkozások.

Illetve a másik módja a gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok segítségével. Mindkét esetben előzetes állapotfelmérésre és szakszerű pszichológusi és pszichiáteri szakvéleményre van szükség. A gyógyszeres kezelés veszélye lehet, hogy az antidepresszánsok könnyen függőséget okozhatnak, így fogyasztásuk, csak indokolt esetben javallott.

 

(Forrás: lelkielet.hu l Kép: pixabay.com)