Van, hogy egyserű bocsánat nem elég. Pláne, ha az ránézésre is hiteltelen.
A sokféle ember sokféleképp reagál egyes helyezetekre. A felnőttkori autizmusban szenvedők viszont a normáktól meglehetősen eltérőt tudnak produkálni.
Habár egyáltalán nem szimpatikus viselkedés az irigység, attól még nagyon is emberi és valós.
A barátainkat megválasztjuk, de olykor váratlan helyen és személyben találjuk meg az igazi barátot.
Te tudod, hogy miben vagy tehetséges és azt űzöd is?
A megérzéseidre mered bízni magadat vagy inkább az esezdre?
Haver, ismerős vagy igazi barát? A barátság elég tág fogalom, legalábbis sokan értelmezik félre és vernek át másokat.
Ha úgy érzed, hogy mostanában semmi jó nem történik veled és minden csak nehezíti az életed, akkor tedd meg a tőled telhetőt és változtass, amin csak tudsz. Mert tudsz!
Hajlamosak vagyunk elhinni valamiről, hogy igaz, csak mert túl sokat mondják.
Félni nem jó, de mégis nagyon sok esetben jó és hasznos. Feltéve, hogy nem csak az agyunkban létező mindez és köze nincs a valósághoz.
Ha pedig ezt beépíted a mindennapjaidba, akkor a te életed is meg fog változni. Pozitív irányba.
Már akkor felfigyelhetnek rád, amikor te azt nem is sejted. Ráadásul az lehet számára a vonzó, amire te nem is gondolsz.