A kék zóna kifejezést Dan Buettner kutató használta először, és azokat a területeket jelölte meg így világszerte, ahol az emberek átlagon felül hosszú ideig élnek, és feltűnően alacsony a krónikus betegségek aránya. Ezekben a régiókban a 90-100 éves emberek nem ritka kivételek, hanem a közösség aktív részei.

Az öt legismertebb kék zóna: Okinawa – Japán, Sardinia– Olaszország, Ikaria – Görögország, Nicoya-félsziget – Costa Rica, Loma Linda – Kalifornia (USA).

A kék zónák titka

Bár földrajzilag és kulturálisan is különböző helyekről van szó, életmódjukban sok a közös nevező – és ezek látványosan eltérnek a tipikus magyar mindennapoktól.

Növényi alapú étrend

A kék zónák lakói elsősorban zöldségeken, hüvelyeseken, teljes kiőrlésű gabonákon és olívaolajon alapuló étrendet követnek. Hús csak ritkán kerül az asztalra, főként ünnepi alkalmakkor. Ezzel szemben a magyar étrendre jellemző a húsfogyasztás, a túlzott sóbevitel és a finomított szénhidrátok.

Mozgás a mindennapokban

Nem járnak edzőterembe – helyette kertészkednek, gyalogolnak, kézzel dolgoznak. A mozgás nem cél, hanem természetes része a napnak. Magyarországon sokan ülőmunkát végeznek, a napi aktivitás pedig gyakran tudatos erőfeszítést igényel.

Stresszcsökkentő rituálék

A hosszú élet egyik ellensége a krónikus stressz. A kék zónák lakói naponta időt szánnak a lelassulásra: Okinawán például meditálnak, Ikarián sziesztáznak, Sardinián pedig napi szinten kapcsolódnak a családhoz. A magyar kultúrában a stressz jelenléte magas, a lelki regenerációra pedig kevesebb tudatosság jut.

Erős közösségek

A kék zónákban a család és a közösség áll a középpontban. A magány ritka, az idősek is aktívan részt vesznek a közösség életében. Ezzel szemben hazánkban az elszigetelődés, különösen időskorban, egyre nagyobb társadalmi probléma.

Célorientált életfelfogás

Okinawán például a „ikigai” – az élet értelmének keresése – mélyen beágyazódott a kultúrába. Az idősek nem vonulnak vissza a „haszontalanságba”, hanem továbbra is aktív szerepet vállalnak. A magyar nyugdíjas lét sokszor a lelassulásról és visszavonulásról szól.

Egyszerű, lassú életmód

A modern világ rohanásával szemben a kék zónákban az élet ritmusa nyugodtabb. Nincs állandó időnyomás, túlvállalás, multitasking. A magyar életmód ezzel szemben gyakran túlterhelt, teljesítményorientált.

Mértékletesség az étkezésben

A japánok híres szabálya, vagyis, hogy 80%-os jóllakottságnál megállnak, hozzájárul az egészséges testsúlyhoz és anyagcseréhez. Magyarországon jellemző a túlevés, a nagy adagok és a rendszertelen táplálkozás.