A káros sejtburjánzás sokáig lappanghat tünetek nélkül

A rákellenes kezelések sikere nagyban függ attól, mennyire korán sikerül felismerni a daganatot. Csakhogy a test belsejének rejtekében növekvő szövetszaporulat gyakran semmiféle nyilvánvaló tünetet nem produkál. Ezért is szokás gyilkos kórnak nevezni a rákos sejtburjánzást. Mire magának a daganatnak a tünetei orvoshoz viszik a beteget, a rákos sejtek már valószínűleg számos genetikai változatot hoztak létre, ami sok esetben megnehezíti a megfelelő terápia kiválasztását.

Egy amerikai eljárás hozhatja meg a régóta áhított áttörést

Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak most kifejlesztett CancerSEEK nevű eljárása tizenhat olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal. Továbbá nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő. Az eljárás tesztjeit több mint ezer petefészek-, máj-, gyomor-, hasnyálmirigy-, nyelőcső, bél-, tüdő- vagy mellrákos beteg részvételével végezték olyan stádiumban, amikor a daganat még nem terjedt át más szervekre. A vérvizsgálat a páciensek 70 százalékánál mutatta ki a rákot. Az egyetem kutatója, Cristian Tomasetti elmondta, hogy a korai diagnózisnak ez a területe kulcsfontosságú, mert a kezdeti stádiumban sok esetben a beteg részek még műtéttel eltávolíthatók.

A korai szűrés hiánya miatt sok beteget már nem lehet megmenteni

A tumor nyolc vizsgált típusa közül ötnek nincs korai szűrése. A hasnyálmirigyráknak olyan kevés a korai tünete és annyira későn fedezik fel, hogy öt beteg közül négy még a diagnózis évében belehal. A CancerSEEK-et most olyan résztvevőkkel tesztelik, akiknél nem diagnosztizáltak rákot, a tudósok szerint ez lesz az eljárás hasznosságának „valódi próbája”. Tomasetti a BBC-nek elmondta, olyan vérvizsgálatot szeretnének, amit évente egyszer kellene elvégezni. A teszt kiegészítheti a jelenleg használatos módszereket, a mellrákot szűrő mammográfiát vagy a vastag- és végbélrákot szűrő tükrözést.

A módszer tökéletesítése milliók életét  is megmenthetné

A most közölt tanulmány módszere azért számít újnak, mert egyszerre kutat a génmutációk és az általuk létrehozott fehérjék után. A vér könnyen és viszonylag fájdalommentesen hozzáférhető, tehát a vérminta mint ideális helyettesítője lehetne a daganatból szúrás vagy műtét útján kinyert hagyományos szövetmintának. Ráadásul a daganat a vérben már jóval azelőtt nyomot hagy, hogy bármely egyéb módszerrel kimutatható lenne. A daganatokat ugyanis nemcsak fokozott osztódás, hanem a normálisnál magasabb sejtpusztulási ráta is jellemzi, és a széteső tumorsejtekből kiszabaduló DNS pedig bekerül a vérkeringésbe.