A böjtökről röviden

 A szakmai megítélés szempontjából (is) külön kell értékelni a vallási böjtöket és a gyógyítási/gyógyulási szándékkal végzett böjtöket. Az előbbieket vallási meggyőződésből meghatározott időben, meghatározott időtartamig, szigorú vagy lazább előírások szerint végzik a hívők már évszázadok vagy évezredek óta, így a böjtre vonatkozó előírások pontosan ismertek a hívők számára és általában a káros túlzásoktól mentesek.

 A vallási böjt célja a lélek kiürítése, ahogy Anselm Grün bencés szerzetes írja: „Aki nem böjtöl, az egyben annak adja a tanújelét, hogy ő már valami mással töltekezett be, de nem Istennel; aki nem böjtöl, abban jóllakik és elalszik az Isten utáni éhség és vágy, aki nem vágyakozik, az nem virraszt, és aki nem virraszt azt alva fogja találni az érkező Vőlegény.” Bloomer és munkatársai a Bibliában leírt 21 napos úgynevezett „Dániel-böjt” hatását vizsgálták. A 21 napos, kizárólag növényi eredetű étkekből álló, szigorú vegán étrendet 43 fő tartotta az előírásoknak megfelelően. A vérszérum biomarkerek vizsgálatára az 1. és a 22. napon került sor. A böjti étrend energia- és tápanyagtartalmát a korábbi táplálkozáshoz hasonlították. Azt találták, hogy az átlagos energia-bevitel csökkent, az étrend tápanyag összetétele kedvezően változott (koleszterin bevitel csökkent, élelmi rost bevitel nőtt, ω-6:ω-3 arány kedvezően változott, az étrend telített zsírsavtartalma csökkent, stb.) a böjt során és növekedett a szérum antioxidáns kapacitás, míg az oxidatív stressz mérséklődött.

A terápiás céllal alkalmazott böjtök általában egy vagy több szerző nevéhez kötődnek, túlnyomó részük az 1900-as évek elejétől kezdve szinte folyamatosan születik, és annak ellenére, hogy rengeteg könyv jelenik meg róluk, előírásaik nem pontosan ismertek, számos változatukra lehet találni a könyvespolcot vagy az Internetet böngészve.

Lényeges tudni, hogy a szervezet természetes védekező rendszere a gyomor- és bélrendszer, a tüdő és a bőr, amelyek egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet “méregtelenítését” és védelmet ad többek között a táplálékokkal elfogyasztott biológiailag hatékony idegen anyagokkal, a xenobiotikumokkal szemben, amelyek toxikusak lehetnek. Ha azok az anyagok, amelyek veszélyesek vagy ismeretlenek a szervezet számára átjutnak ezen a védelmi rendszeren, akkor a szervezet méregtelenítő rendszere működésbe lép és ennek eredményeképpen csökken a xenobiotikumok, toxinok, stb. negatívhatása. A legfontosabb méregtelenítő útvonal a táplálékkal szervezetbe jutó káros anyagokkal szemben a bél immunrendszere és a máj enzimrendszere.

Az alábbiakban olyan kutatások eredményeit mutatjuk be, amelyek a gyógyítási céllal végzett böjtök hatásait (előnyeit, hátrányait) vizsgálták. Gyógyítási céllal jellemzően léböjtkúrákat folytatnak, így kifejezetten a ma alkalmazott, Magyarországon is ismert léböjt-kúrákat emeljük ki.

A böjt előnyös hatásai

Az alábbiakban a böjt egészséges emberekre gyakorolt hatását mutatjuk be. Ezek a böjtök inkább hasonlítanak a vallási céllal alkalmazott böjtökre vagy akár a gyümölcsnapokra. Léböjt-kúrák tényeken alapuló orvostudományi módszerekkel igazolt előnyös hatásáról szóló kutatási eredményeket nem találtunk. Heilbronn és munkatársai 2005-ben megjelent cikkükben nem elhízott emberek (8 nő és 8 férfi) esetében vizsgálták a böjti napok hatását a testsúlyra, a testösszetételre és az energiaegyensúlyra. A kutatásban résztvevők 22 napon keresztül minden másnap tartottak böjtinapot. A vizsgálat során folyamatosan megfigyelték a testsúly változását, a nyugalmi anyagcserét, a testhőmérsékletet, a böjti napokon a vércukorszintet, a vérszérum inzulinszintet, a vérszérum szabad zsírsavainak szintjét. Az éhség vizsgálatára egy vizuális analógskálát használtak. A vizsgálat során a testsúlyvesztés átlagosan 2.5±0.5% volt a kezdeti testsúlyhoz képest, és 4±1% volt a testzsírtömegből a veszteség, szintén a kiindulásihoz képest. Tehát elmondható, hogy a böjti periódusban mind a testsúly, mind a testzsírtömeg csökkent. Az éhség az első böjti napon erős volt és maradt is erős a további böjti napokon. Az alapanyagcsere nem változott jelentősen a vizsgálati periódus alatt (kiindulási érték és a 21. napon mért érték).

A böjti napon a vércukorszint nem változott jelentősen a kiindulási értékhez képest, azonban ugyanakkor az inzulinszint emelkedett 57±4%-kal. Következtetésként az állapították meg, hogy a minden másnap tartott böjt megvalósítható, és nem elhízott embereknél is a zsír oxidációja növekszik, tehát testsúlycsökkentésre alkalmas. Azonban az éhség a böjti napokon nem csökken, így valószínűleg ezt a típusú böjtöt nem folytatják hosszú ideig, ezért érdemes az igazi böjt helyett kis mennyiségű ételt fogyasztani. Rövid időtartamra ezt a módosított, minden másnap történő böjtöt javasolják, mint testsúly-csökkentő módszert.

Böjti napokon a vizsgálatban résztvevők az energiaszükségletük 25%-át fogyasztották el, míg a köztes napokon nem volt étrendi megkötés. A vizsgálat összehasonlítást tett a kontrollált és a saját kivitelezésű böjti időszak között. Vizsgálták a testsúlyt, a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját 12 nő és 4 férfi (felnőtt, elhízottak) esetében. A kutatás 10 hétig 3 periódusban zajlott, amely a következőképpen épült fel: 1) 2 hetes kontroll időszak, 2) 4 hetes fogyási időszak, amely kontrollált böjttel és táplálkozással, és 3) 4 hetes fogyás, amely már nem kontrolláltan történt, hanem a résztvevők saját maguk, önállóan böjtöltek. A böjtölés melletti kitartásban nem volt különbség a kontrollált és az önkontrollú időszak között. A súlyvesztés mértéke a kontrollált, első 4 hétben 0.67±0.1 kg/hét volt, és maradt ugyanennyi az önkontrollú periódusban is: 0.68±0.1 kg/hét. A testsúly csökkenése 5.6±1.0 kg (5.8±1.1%) 8 hét után. A testzsír% 45±2%-ról 42±2%-ra csökkent. Az összes és a kis-sűrűségű koleszterin (a „rossz” LDLkoleszterin), és a triglicerid 21±4%-kal, illetve 25±10%kal és 32±6%-kal csökkent.

A nagysűrűségű koleszterin(a „jó” HDL-koleszterin) értéke változatlan maradt. A szisztolés vérnyomás értéke csökkent 124±5-ről 116±3 Hgmm-re. Összegzésként ők is testsúlycsökkentésre és a kardiovaszkuláris kockázat paraméterek mérséklésére alkalmasnak találták ezt a típusú böjtöt. Meg kell említeni, hogy a böjtölés kimerültséget, szédülést okozhat, mert a fizikai aktivitáshoz alacsony energia-bevitel társul. A sorozatos böjti kúrák alkalmazása az úgynevezett yo-yo hatáshoz (ismétlődő fogyás, majd hízás) vezethetnek. Téves értelmezés, hogy a böjtölés megtisztítja a szervezetet és eltávolítja a méreganyagokat. Ellenkezőleg olyan anyagcsere bomlástermékek keletkezhetnek (pl. ketonok), amelyek megterhelik a vesét, és a felhalmozódó anyagok ártalmasak az egészségre. Azoknak az emberek, akik valamilyen egészségi problémával küzdenek, mint például az inzulinfüggő cukorbetegek vagy a vesebetegségben szenvedők, kifejezetten káros lehet a nagyon alacsony energiatartalmú léböjt-kúra.