A gyógyítási szándékkal alkalmazott léböjtök hatásai

Az UptoDate orvosi adatbázisban talált kutatások a gyógyításra alkalmazott böjtöket, általában léböjtöket veszik nagyító alá. Leggyakrabban daganatos megbetegedéseknél fordulnak a betegek a különböző böjti kezelések felé (90%). Egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés szerint a sokféle alternatív étrendi kezelések közül egyikre sincs meggyőző bizonyíték, hogy gyógyítanák a daganatos betegségségeket, illetve szignifikánsan meghosszabbítanák az élettartamot.

Breuss-féle koplalókúra: Az egyik ilyen daganatos betegek által alkalmazott böjti módszer a Breuss-féle koplalókúra, mely szerint a daganatos megbetegedéseket az általunk elfogyasztott táplálékok okozzák és így a kialakult daganatot ki kell éheztetni. Elmélete szerint a daganat abból a szilárd ételből él, amit az ember magához vesz. 42 napig csakzöldséglevet és gyógyteát lehet inni. Hatásáról nincsenek bizonyítékok és a kúra kaheksziához, súlyos testi leromláshoz, senyvedéshez vezet.

Hübner munkatársaival összegyűjtötte a daganatterápiában alkalmazott alternatív étrendeket, közöttük a böjti kúrákat és összehasonlította azok ajánlását az ESPEN (European Society for Clinical Nutrition and Metabolism, Európai Klinikai Táplálási és Anyagcsere Társaság) daganatos betegek táplálására vonatkozó ajánlásával. Az irodalomkutatás alapján kijelenthető, hogy a Breuss-féle daganatkeletkezésre (karcinogenézisre) vonatkozó laikus nézet nem egyezik a tudomány által leírt daganatkeletkezéssel. Hatása nem bizonyított kontrollált klinikai tanulmányokkal, illetve súlyos malnutrició (alultápláltság) kialakulásához vezethet, így nem alkalmazható a daganatos betegek gyógyításában. Hübner és munkacsoportja ugyanebben a cikkben áttekintette a többi alternatív daganat terápiában alkalmazott böjti kúrákat is. Ez alapján szintén nem igazolt hatású, ellenben veszélyes és alultápláltságot okozó lehet a nyers koszt, „a böjtölés a gyógyulásért”, a Budwig-étrend, a Gerson-terápia, a makrobiotikus és a ketogén étrend daganatos betegségekbe).

 Gerson-terápia: A másik manapság gyakran alkalmazott kúra a Gerson-terápia, amely célja a test méregtelenítése és a szervezet ellenállóképességének fokozása, mert úgy tartják követői, hogy a daganatos betegségeket a máj elégtelen működéséből következő mérgezés okozza. A beteg az első 6 hónapban szigorú vegán léböjtöt követ, majd kávés beöntések mellett kell folytatnia a sószegény, extrém szigorú léböjtöt, amelynek része a napi 4,5 liter zöldség-gyümölcslé és emellett nyers borjúmájat kell fogyasszon. Intenzív terápiaként másfél évig írják elő és az étkezés nem térhet vissza soha a korábbi táplálkozásra. Egy még extrémebb változata ennek a gyógyböjtnek a Gerson-terápia mexikói változata (Max Gerson lánya fejlesztette ki), amely a következőket írja elő: májkivonatinjekció, ózon- (O3) és kávétartalmú beöntés, „élő sejt terápia”, pajzsmirigytabletták, méhpempő kapszulák, lenolaj, hódzsír beöntés, agyagpakolás, influenzavírus és elölt staphylococcus vakcina, leatril (növényi glikozida, melyből a szervezetben cián keletkezik, ősi Egyiptomban kivégzések végrehajtására használták; USA-ban 1978 óta tiltott) adása a szigorú léböjt mellett.

A Gerson klinikán a kezelés nagy sikeréről számoltak be, de követéses vizsgálat nem volt. Egy 6 esetet (rossz prognózisú, áttétes daganatos betegek, akik a Gerson-terápiát alkalmazták) követő vizsgálat a Gerson-terápiát a betegeket mind fizikailag, mind lelkileg támogatónak ítélte meg, de hozzáfűzte, hogy komolyabb, kontrolált, követéses vizsgálatokra van szükség. 1983-ban 3 természetgyógyász figyelt meg tartósan 18 klinikáról távozó beteget és azt találták, hogy az ötéves túlélés 1 fő volt. Szintén a Gerson Kutatási Intézet által végzett retrospektív, összehasonlító analízis szerint melanomás betegeknél (14 fő) hatszorosára növekedett az ötéves túlélés Gerson-terápiával.

A vizsgálat módszerét azonban, a témával foglalkozó orvosok, kutatók nem megfelelőnek ítélték, így az eredmények megbízhatóságát is megkérdőjelezhetőnek vélték. Nincs olyan a tényeken alapuló kutatási módszereket követő klinikai tanulmány, amely ajánlaná ezt a terápiát, sőt költségesnek és károsnak tartják. Több cikket feldolgozva Cassileth kifejezetten veszélyes következményekkel járónak tartja. Ez az extrém szigorú léböjt súlyos tápanyaghiányhoz (esszenciális aminosavak, esszenciális zsírsavak, energiadeficit, stb.) vezet, a kávés beöntés következtében szepszis, súlyos elektrolit hiány és halál is kialakul.

A Kelley-Gonzalez terápia a Gerson-terápiának egy változata, amely szintén extrém szigorú léböjtöt jelent. A nagyon megszorító léböjt-kúrát emésztőenzimek (pepszin és hasnyálmirigy enzim) adásával egészítik ki és a méregtelenítést a Kelly-Gonzales követői is kávés beöntéssel igyekeznek megvalósítani. Lényegében megegyezik a Gerson-terápiával. Egy kutatás szerint, amelyben 11 nem operálható vagy csak részben eltávolítható hasnyálmirigy daganatos beteg vett részt, 9 beteg (81%) élte túl az első 1 évet, 5 (45%) főnél volt a két-éves túlélés és 4 élte túl a 3. évet (16). Egy másik vizsgálat szerint a medián túlélési érték 17 hónap, szemben az irodalomban felelhető 4-6 hónapos túléléssel.

Ezeknél a kutatásoknál is lényeges megemlíteni, hogy a Kelley-Gonzales terápia követői végezték a vizsgálatokat és az is lényeges, hogy ismét az összehasonlítás módszerét nem tisztázták pontosan. Chabot és munkatársai kutatásukban azt találták, hogy azoknak a nem operálható hasnyálmirigy adenocarcinomában szenvedő betegeknek, akik a hagyományos kemoterápiában (Gemcitabine) részesültek, háromszor hosszabb volt a túlélési idejük, mint a Kelly-Gonzales léböjt követőknek. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a léböjt-kúrákban alkalmazott gyógynövényfőzetek hatóanyagai befolyásolják (gyengíthetik) a daganatos megbetegedésekben alkalmazott kemoterápiák hatását. Például a zöld tea polifenoljai közül néhány a Bortezomib hatóanyag antagonistája.

Összességében egy norvég követéses vizsgálat eredménye jól szemlélteti a léböjtök eredményességét is. A kutatásban 8 évig 515 daganatos beteg túlélését vizsgálták. A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzék az alternatív terápiák és a túlélés időtartama közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy annak ellenére, hogy sok beteg hisz az alternatív terápiák hatásosságában, az alternatív terápiák a túlélést lerövidíthetik. Az alternatív gyógymódokat alkalmazók körében magasabb halálozást találtak (79%), mint a nem alkalmazók között (65%). A vizsgált alternatív terápiák között a daganatos betegségekben alkalmazott böjti kúrák is szerepeltek.

A böjtök megítélése a gyermek esetében

Gyermekek esetében kifejezetten ártalmasnak ítélik a léböjt-kúrákat. Egy szakirodalmi áttekintés 85, a gyermekgyógyászat és alternatív medicina hatásosságát vizsgáló cikk összefoglalójában beszámol arról, hogy a szülők sokféle alternatív étrendet (makrobiotikus, vegán, organikus, stb.) alkalmaznak a gyermeknél, köztük a böjtöket (vallási, etikai meggyőződésből vagy gyógyulási céllal). A szerzők minden esetben szakember (dietetikus) felügyeletét javasolják. A táplálékokat nagyon megszorító, tiltó gyógyböjtök gyermekek esetében fejlődés-, növekedésbeli elmaradáshoz, alultápláltsághoz és esetenként halálhoz vezetnek!

Összegzésként…

Elmondható, hogy a vallási böjtökre leginkább hasonlító, nem extrém módon tiltó böjt megvalósítható, és testsúlycsökkentésre, így a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére alkalmas. A ma leginkább daganat-terápiaként alkalmazott, sokféle alternatív léböjt kezelések közül, azonban egyikre sincs meggyőző bizonyíték, hogy gyógyítanák a betegségségeket, illetve szignifikánsan meghosszabbítanák az élettartamot. Hatásuk nem hogy nem bizonyított kontrollált klinikai tanulmányokkal, hanem pont hátrányukra, ártalmasságukra hívják fel a figyelmet. A léböjtök következtében, az amúgy is alultápláltságra veszélyeztetett betegek tápláltsági állapotát tovább rontják, alultápláltság kialakulásához vezethetnek. Az extrém szigorú léböjt, mint a Breuss-féle léböjt, a Gerson vagy a Kelly-Gonzales súlyos tápanyaghiányhoz (esszenciális aminosavak, esszenciális zsírsavak, energiadeficit, stb.) vezet, a kávés beöntés következtében pedig szepszis, súlyos elektrolithiány és halál is kialakul, így minden betegségben káros következményekkel jár. Lényeges megjegyezni, hogy a léböjtök pozitív hatásáról szóló vizsgálatok mindegyike a böjtöt kidolgozó intézetből származik. Független kutatók kizárólag veszélyeire és hatástalanságukra hívják fel a figyelmet. A léböjtök gyermekek esetében fejlődés-, növekedésbeli elmaradáshoz, alultápláltsághoz és esetenként halálhoz vezetnek, így alkalmazásuk tilos. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a léböjt-kúrákban alkalmazott gyógynövényfőzetek nem veszélytelenek, hatóanyagaik befolyásolják a daganatos megbetegedésekben alkalmazott kemoterápiák hatását, továbbá más vonatkozásban toxikusak is lehetnek. Minden egyes kutatás egy módszertanában helyes, adekvát, tényeken alapuló megközelítés szükségességére hívja fel a figyelmet.