Jump to content

A bőr mint lelki mutató

2018. 08. 03. 17:00

A bőr az ember legnagyobb kiterjedési szerve, amelynek fő funkciója a védelem. A szem a lélek tükre mondás nagyon igaz, de a bőr is árulkodó lehet és nemcsak az egészségünkről, hanem a lelki állapotunkról is.

A bőr és az idegrendszer több hasonlóságot mutat, hiszen fejlődéstanuk is hasonló, de működésükben is hatnak egymásra. A bőrünkkel is érzékeljük a külvilág hatásait, megvédi az egész szervezetet, szabályozza a test hőmérsékletét. A lelki fejlődésben sokat jelent az érintkezés, és társas kapcsolatainkban, párkapcsolatainkban, a szexualitásban is jelentős szerepet kap a bőr. A bőr (el)változásai árulkodnak az egyén lelki állapotáról és egészségéről egyaránt. Ha betegek vagyunk, akkor sápadt a bőrünk, betegség esetén bőrpír, kiütés jelentkezhet, sérülés esetén seb, vágás, véraláfutás keletkezhet rajta. A szégyen, az öröm, a félelem is kiülhet és nemcsak az arcunkra, hanem a bőrünkre is. Ha megijedünk, akkor verejtékezni kezdünk, libabőrössé válunk, arcunk elfehéredik, mint ahogy kellemes történés is kiválthat lúdbőrözést. Izgalom, szégyenlősség esetén az arcbőr kipirulhat. Tény, hogy a szemünk is sok mindent elárul érzelmi és egészségi állapotunkról, de ugyanígy tesz a bőrünk is. Amíg a tekintetünket tudjuk befolyásolni, uralni, addig a bőrünk reakcióit nem tudjuk szabályozni.

A bőr állapota sok mindent elárul rólunk. Szokásaink, életmódunk is nyomot hagy a bőrön, egyértelmű, hogy a stressznek is látható nyoma lehet. A mostani zakatoló, gyors, ideges világban a stressz mindenki életében jelen van, amely számos betegség előidézője lehet, így a bőrbetegségek kialakulása mögött is állhat. Ám maguk a bőrbetegségek is lehetnek okai a lelki problémáknak főleg azért, mert azt nem csak mi látjuk, hanem bárkinek feltűnhet bőrünk állapota. A pörsenéses, sebes, hámló, gyulladt bőr látványa elriasztja az embereket, és nem szeretünk olyan ember közelében lenni – főleg nem érintkezni –, akinek valamilyen bőrbaja van. A pszichoszomatikus bőrbetegségek közé tartozik a pikkelysömör és az ekcéma, így aki ilyen betegségben szenved, hajlamosabb az elszigetelődésre, a szorongásra, a depresszióra.

A bőrünk tehát mutatója belső világunknak is. A bőr és az idegrendszer közös eredete lehet arra a magyarázat, hogy a túlzott stressz megmutatkozik a bőrünk felületén is. Nemcsak ráncok jelennek meg és táskásabbak a szemeink, élettelenebb az arcunk, hanem bőrbetegség kialakulására is nagyobb az esélyünk.

A bőrbetegségek azok számára is kellemetlenek, akik abban szenvednek, de a kívülállók sem biztos, hogy jól reagálnak a látványra. Önmagában a bőrbetegség is elegendő ahhoz, hogy kényelmetlenül érezze magát valaki a bőrében, de azzal még nehezebb megbarátkozni, hogy ezzel magára vonhatja mások figyelmét. A bőrünkre úgy is tekinthetünk, mint az idegrendszerünk külső megnyilvánulása. Vagyis, ami odabent történik, az odakint is meglátszik.

Kellemetlen olyan bőrbetegségben szenvedni, amely pszichoszomatikus eredetű, azonban ha nem ellenségként tekintünk arra, akkor lelki bajunk mutatója is lehet, amely által közelebb juthatunk önmagunkhoz, a lelki oldáshoz, gyógyuláshoz.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: bdc-tv.com, oprah.com, lancerskincare.com)