A szerelem valószínűleg az emberbe van kódolva, mármint genetikailag is. Nem is lehet jobban és találóbban megfogalmazni, mint ahogy Müller Péter tette: "Aki nem szerelmes, az is szerelmes, csak nem tud róla." Vagyis akkor is mélyen bennünk van rejtve a szerelem csírája, ha csak ritkán tud a felszínre törni.

A szerelem bennünk van, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki kötelezőszerűen meg is tapasztalja. Ettől függetlenül az élet számos boldogságot tud nyújtani. A nehézségek, problémák ugyanúgy az életünk része. Mindenkié. A problémák száma, mértéke, és még inkább, annak megoldási képességétől függ az, hogy kit, mennyire viselnek meg az utunkba gördülő nehézségek. Szerelmesnek lenni nagyon jó érzés, talán még akkor is lehet az, amikor plátói, mert mozgásban tart, lendületet és értelmet ad a napoknak. Ha sokáig viszonzatlan marad az érzelem, az persze lesújtó. A kölcsönös szerelem azonban az, ami nagyon sokféle érzelmet, gondolatot kihoz az emberekből.

A szerelem mégis annyiféle tud lenni. Fájhat, kínozhat, őrületbe kergethet. Szerelmet akkor is érezhetünk, ha nincs is olyan ember, aki kiváltja ezt az érzését.

A szerelemhez hasonló érzést kiválthat egy kisbaba látványa, de még csak embernek sem kell lennie. Amikor megcsap a tavasz érzése, amikor a levegőben is az újulás, a természet éledése érezhető, akkor is érezhetjük a szerelemhez hasonló érzést. Egyáltalán, ez nem egyenlő a szerelemmel?

A szerelem kell az életünkbe, de olykor olyan  mellett köthetünk ki, aki nem is igazi szívszerelmünk. Mihelyt erre rájövünk, talán véget is ér a kapcsolat és keressük az új szerelmet. Lehet, hogy nem is személyekben találjuk meg a szerelmet, hanem magába az érzésbe szeretünk bele. Mert a szerelem olyan érzéseket szabadít fel, mint életkedv, szabadság, boldogság, öröm, nyugalom, béke, vágy.

A szerelem belénk van kódolva, és ezt a kellemes érzést ezek szerint személyek, pillanatok is kiválthatják belőlünk. Mindenki keresi a szerelmet. Az életünkhöz hozzátartozik az, hogy keressük azt a személyt, akivel megoszthatjuk az életünket, ám van akinek ez nagyon nehezen megy, míg olyanok is léteznek, akik sosem tapasztalják meg. Ez egy ellentmondásosság, hiszen arról írtunk, hogy eleve mindenkiben benne van a szerelem, és nemcsak személyek iránt érezhetjük ezt. Ha elkerül a szerelem, akkor lehet, hogy csak még nem találtunk rá arra, akiért így érezhetnénk, vagy pedig még (vagy már) nem állunk készen erre.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!