A köldökzsinór szerepe…
A köldökzsinór tulajdonképpen egy összekötö kapocs a baba és a mama között. Egy kékes-fehéres rugalmas anyagú „csőszerű zsinór”, mely a terhesség ötödik hetétől nélkülözhetetlen a magzat számára. A köldökzsinór a babát a méhlepénnyel köti össze, általa jut a magzat táplálékhoz és levegőhöz a terhesség során. Az átlagos köldökzsinór kb. 50 cm hosszú. Az ennél hosszabb , a szülés során problémát okozhat, ugyanis könnyen a baba nyaka köré tekeredhet. Míg az 50 cm-nél rövidebb, megakadályozza a természetes szülést, ezesetben császármetszést kell alkalmazni a kismamánál. Azt, hogy a köldökzsinór normál méretű, és nincs a baba veszélyeztetve általa, egy egyszerű ultrahangos vizsgálattal kimutatható.
A köldökzsinór a terhesség során feszességének köszönhetően, megkönnyíti a tápanyag áramlást, és a salakanyag távozását. Miután a baba megszületett még a köldökzsinóron keresztül lélegzik. Ez egészen addig tart, míg el nem vágják. Ezzel megszüntetve a fizikális köteléket anya és gyermeke között. Az orvostudomány fejlődésével egyre népszerűbb a köldökzsinór vért levenni, melyből őssejt nyerhető, amely egy esetleges komolyabb betegség esetén a gyermek gyógyítására szolgál.
Mikor vágjuk el a köldökzsinórt?
Az orvostudomány jelenlegi állása során, számos nézet kering arról, hogy mikor vágjuk el a köldökzsinórt. Több egészségügyi szervezet ajánlja manapság a késleltetett köldökzsinór-elszorítást. Egy amerikai szülészeti és nőgyógyászati társaság úgy véli, hogy a születés után legalább 30-60 másodpercig érdemes várni a szorítással és a vágással.
A köldökzsinór a terhesség alatt a vér mellett fontos tápanyagokat közvetít a babának. A születés után egyfajta „bilincs” kerül a zsinórra. A legtöbb nyugati országban a köldökzsinórt általában 10-15 másodperccel a születés után szorítják el. A szülés után azonban, még kering a vér a méhlepényben, és ha a leszorítással várnak két vagy három percig, az lehetővé teszi az oxigéndús vér áramlik a csecsemőbe.
Egyre több kutatás azt mutatja, hogy a rendes időben született és a koraszülött babák számára is előnyös lehet ez a kiegészítő oxigéndús vértérfogat. Szakértők szerint, ez befolyásolhatja fejlődést, különösen a korai csecsemőkorban. Koraszülöttek esetében a késleltetett köldökzsinór-elszorítás csökkenti a szövődmények, így például a vérszegénység kockázatát is.
A köldökzsinór gyors elvágása általában azért történt, történik, mert úgy vélik, a placentában fennálló véráramlás növelheti szülési komplikációk, mint például az újszülöttkori légzészavarok és a sárgaság esélyét. Az újabb vizsgálatok szerint, a késleltetett zsinórelszorítás nem növeli mindezek kockázatát, ellenkezőleg, az eljárással nő a csecsemő hemoglobin-szintje és jelentős vastartalék halmozódik fel a szervezetben, ami az élet első hónapjaiban nagy fontossággal bír.