Jump to content

Depressziót, magas vérnyomást is hozhat a rossz házasság

2014. 01. 02. 22:01

A rossz párkapcsolat kétszeresére növeli a magas vérnyomás-betegség kialakulásának kockázatát a férfiaknál, s ugyanilyen arányban emeli a depresszió esélyét a nőknél azon társaikhoz képest, akik harmonikus házasságban élnek.

„Korábbi tanulmányok rámutattak, hogy magas veszélyérzet esetén a férjek ellenségessége magas szisztolés vérnyomásértékekkel járt együtt, a feleségek szívritmusa pedig akkor vált szaporábbá, amikor nem értettek egyet párjukkal” – állítják a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet munkatársával és a Maastricht Egyetem szakértőjével kiegészült kutatócsoport közösen vizsgálta a házastársi stressz, a magas vérnyomás és a depresszió összefüggését mindkét nemre vonatkozóan.

„Az is ismert, hogy a házastársi kapcsolattal való elégedetlenség növeli a pszichiátriai betegségek, különösen a depresszió előfordulási gyakoriságát” – teszik hozzá a viselkedéskutatók. Érdekes adat, hogy a párkapcsolati viszálykodás akár huszonötszörösére is emelheti a pszichés problémák előfordulását mindkét nemnél. Klinikailag bizonyított tény, hogy az elfojtott szorongás egyszerre mérgezi a lelket és a testet is, hiszen az úgynevezett „magasvérnyomásos személyiség” kialakulásában kulcsszerepet játszik. Ennek fő oka a csekély érzelmi kifejezőkészségről tanúskodó panaszkodásmentes attitűd, amely közös problémamegoldás helyett inkább hallgatásra ösztönöz.

A mintát a Hungarostudy 2002 reprezentatív felmérésben résztvevő, 65 évnél fiatalabb, házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív egyének alkották, 2 206 férfi és 1 820 nő. Közülük 242 férfi és 280 nő számolt be magas házastársi stresszről, 343 férfit és 300 nőt kezeltek magasvérnyomás-betegséggel, illetve 49 férfit és 106 nőt klinikai depresszióval. A párkapcsolat minőségét olyan ötkérdéses kérdőívvel mérték, amely többek között kiderítette, hogy a felek bizalommal vannak-e egymás iránt, együtt oldják-e meg a problémákat, illetve voltak-e korábban komoly gondjaik.

A depressziós tünetekre egy kilenc állítást tartalmazó teszt világított rá, s tartalmazta például a „Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok” kijelentést is. Az egészségügyi adatok mérésére 39 tételből álló betegséglista szolgált, ebben azt firtatták, hogy a kutatás résztvevői milyen problémákkal álltak eddig kezelés alatt. Az értékeket olyan szociodemográfiai változókkal is összevetették, mint a jövedelem és az iskolázottság, továbbá kiemelt szerep jutott az életmódnak és a káros szenvedélyeknek.

Az eredmények szerint a párkapcsolatban élő nők 18,5%-a számolt be magas házastársi stresszről, míg a férfiaknál ez az arány csak 14%. A hölgyek tehát érzékenyebbek az otthoni feszültségre, viszont esetükben ez nem bizonyult a magas vérnyomás kockázati tényezőjének – a testtömegindex, a dohányzás és a mozgásszegény életmód azonban annál inkább. A depresszió ugyanakkor kevésbé fenyegeti az erősebb nemhez tartozókat, bár az adatok kizárólag a kezelt betegekre vonatkoznak. A magas vérnyomás kialakulásában viszont a férjeknél és a feleségeknél egyaránt kiemelt szerepű a depressziós tünetegyüttes.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja megállapította: a mintában is érvényesült a szakirodalomban elterjedt 2:1-es arány a pszichés gondok esetében a nők javára, de semmiképpen sem hanyagolható el a tény, hogy míg az erős depresszió az asszonyokra jellemző, a gyenge vagy közepes mértékű probléma a családfőket sújtja gyakrabban. A rossz házasság olyannyira növeli a betegségérzetet, hogy a kiegyensúlyozatlan kapcsolatban élő nők két és félszer nagyobb arányban fordultak orvoshoz. Ennek fő oka, hogy a férfiak depressziós tünetei, többek között az ingerlékenység és a társaságkerülő magatartás javarészt felismeretlenül maradnak.

A búskomorság jelentősen kihat az életmódra is. „Minél depressziósabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz fizikailag kevésbé aktív, de fordítva is: a mozgáshiány fokozza a depressziót, amely aztán tovább növeli az aktivitás hiányát” – világít rá munkatársaival együtt Balog Piroska, az eredményeket bemutató közlemény első szerzője. Ez a kórkép emeli a szimpatikus aktivitást, a kortizolszintet és a vérnyomást, valamint módosítja a zsíranyagcserét, ezáltal egyfajta ördögi kört hoz létre, melyből a testi és a lelki problémák együttes kezelésével lehet kijutni. Még mielőtt azonban hajlamosak lennénk minden bajt a másik nem számlájára írni, fontos megjegyezni, hogy egy meghitt partnerkapcsolat pusztán tíz perc alatt is csökkenti a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékeket, hozzájárulva ezzel a szervezet egyensúlyához.

Fotó: freedigitalphotos.net

lelkielet.hu/semmelweisfigyelo.hu