Úgy is mondhatnánk: ne arra fókuszáljunk, hogy a kapcsolat hátulütőit és gondjait próbáljuk meg tisztázni, inkább a pozitív érzelmekre, a pozitív gondolatokra és a pozitív viselkedésmódokra összpontosítsunk a negatívak semlegesítése érdekében. A bennünk dúló, házastársunkkal kapcsolatos negatív érzelmek (pl. csalódás vagy düh) közvetlen visszaszorítása helyett tehát arra törekszünk ilyenkor, hogy ugyanezt a célt a pozitív érzelmek (pl. nyugalom vagy szeretet) maximalizálásával érjük el.
Ahelyett, hogy közvetlenül a negatív gondolatoknak akarnánk elejét venni (amikor például azon rágódunk, hogy meg sem érdemlünk egy társat), inkább azzal kell foglalkoznunk, hogy pozitívakat alakítsunk ki (arra gondoljunk például, hogy a jövő jobb lesz, mint a múlt). Mindez azon alapul, hogy a pozitív gondolatok kioltják a negatívakat. Ahelyett, hogy a kapcsolatunkban megjelenő negatív viselkedésmintákat (pl. a veszekedéseket vagy a megvető tekintetet) akarnánk csökkenteni, inkább a pozitívakat (pl. a nevetést és a kedves szavakat) kellene szaporítanunk a negatívak ellensúlyozására.
Azt tanácsolom, hogy vezessenek naplót a pozitív és negatív események arányairól, amelyek Ön és a párja között zajlanak – például hogy hetente hányszor kapnak hajba, mutatják ki a szeretetüket, fejezik ki a hálájukat, kritizálják, hagyják figyelmen kívül egymást, stb. Utána érdemes kiszámolni a jó és a rossz dolgok arányát, és szentül elhatározni, hogy növelni fogják a számlálót (vagyis a házasságban előforduló pozitív dolgokat – más szóval: szeret[kez]ni, és nem háborúzni fognak), miközben csökkentik a nevezőt (vagyis a negatív dolgokat – például előre felkészülnek egy veszekedésre, és véget vetnek neki, mielőtt igazán elmérgesedhetne).
Úgy is mondhatnánk, hogy a bankszámlánkhoz hasonlóan sokkal több (pozitív) letétet helyezzünk el a házasságunkban, mint amennyit leemelünk (negatív dolgok). Azt javaslom, hogy minden reggel tegyék fel maguknak a kérdést: „Mi az, amit ma öt percben megtehetek, és jobb lesz tőle a párom élete?” A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyon egyszerű viselkedések – például egy velünk megesett hétköznapi, mulatságos történet elmesélése, valami intim dolog megosztása, a mosolygás, az odafigyelés a másik szavaira, a lelkesedés, a játékosság vagy a humor – hatást gyakorolhat a házasságunkban átélt boldogságérzésre, intimitásra, a veszekedések kimenetelére és még az egészségi állapotunkra is. Az első három perc alapján meg lehet jósolni egy pár tizenöt perces beszélgetésének kimenetelét. Hozzuk tehát ki a legtöbbet abból az első három percből! És kerül, amibe kerül, rövidre kell zárnunk a kellemetlen érzelmek csöp-csöp-csöpögését és a rossz hatású interakciókat.
A boldog házaspárokra például nagyjából 5 : 1 arány jellemző az egymás felé mutatott [pozitív és negatív] verbális és érzelmi kifejezéseik terén, a nagyon boldogtalan pároknál viszont 1 : 1-nél is rosszabb az arány. Sokatmondó, hogy a termékeny munkahelyi csapatokat is pontosan ugyanaz az 5 : 1 arány jellemzi, szemben a kevésbé termékeny csoportokkal. Az emberek mindennapi életét vizsgáló tudósok szerint emellett a legegészségesebb és leginkább viruló egyének azt állítják, hogy náluk nap mint nap legalább három jó esemény esik egy-egy rosszra. Ez persze nem azt jelenti, hogy a negatív élmények háromszor olyan rosszak, mint a pozitívak, a tudomány viszont azt sugallja, hogy egy rossz érzés, csípős megjegyzés, kellemetlen életesemény „pofonja” felér három vagy több jó dologgal, vagy akár túl is tesz rajtuk.
