A minket ért stressz hatására, megváltozik a szervezet energiafelhasználása, az izmok glükózfelhasználása, és a máj glikogénbontása növekszik, mindezek mellett megnő a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, és a vérnyomás. A nyáltermelés és az orr nyálkahártyájának váladékozása megnő, a bélperisztaltika csökken. A hormonális rendszer beindul, szánk kiszárad és megindul az endorfinok kiválasztódása. A szimpatikus idegrendszer adrenalin és noradrenalin hormont juttat a véráramba, melyek erősítik a stressz okozta kellemetlen és nyomasztó érzetünket.

Tehát a stressz, olyan kellemetlenségeket okoz, mint a heves szívdobogás, emésztési zavarok, izzadás, szédülés, esetleges pánik érzése, gombóc a torokban, félelem, stb.

Elképzelhető, hogy ellenállóbbak vagyunk a stresszel szemben, ha párban élünk?

A pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem kutatásai azt igazolják, hogy a házas emberek stresszhormonszintje alacsonyabb, mint egyedülálló, elvált vagy özvegy társaiké. Tehát bizonyított tény, hogy a házasélet az egészségünkre is jótékonyan hat. Az egyedül élő embereknek több pszichológiai stresszel kell szembenézniük, mint a házasságban élőknek. A hosszú ideig fennálló stresszes állapot, a megemelkedett kortizolhormonszinttel van összefüggésben, ami megakadályozhatja a szervezetet a gyulladás elleni védekezésben, amely pedig számos betegség kialakulásáért és előrehaladásáért felelős.

A kutatásról...

A kutatók három, nem egymást követő napon nyálmintákat vettek 572 egészséges, 21-55 éves kor közötti felnőttől. A mintavételt napjában többször is elvégezték, és tesztelték a kortizolhormonszintet. Az eredmények arról árulkodtak, hogy a házasságban élő résztvevőknek a vizsgálat mindhárom napján alacsonyabb volt a kortizolhormonszintjük, mint azoknak a társaiknak, akik nem házasok. A szakemberek összevetették a résztvevők napi kortizolszint-ingadozását is. A hormonszint általában ébredéskor a legmagasabb és napközben folyamatosan csökken. A házas alanyoknak gyorsabban csökkent kortizolszintjük, ami a szívbetegségek kialakulásának alacsonyabb kockázatával, valamint rákos páciensek esetében hosszabb túlélési idővel hozható összefüggésbe. A kutatás beigazolta tehát, hogy azok az emberek, akik párban élnek, sokkal kevésbé stresszesebbek mint azok, akik egyedül.

Vajon mi állhat ennek a hátterében?

A stresszes élethelyzetek, szituációk feldolgozása, és a megoldás kidolgozása nehéz feladat, főleg, ha az ember mögött nincs egy olyan társ, aki segíthetné ezekben a folyamatokban. A stressz során elsődlegesen az érzelmeinkkel kell megkűzdeni, hiszen mindenkire másként hatnak a negatív hatások, mindenki más érzelmeket ébreszt fel testében-lelkében, ennek hatására. Ha felvesszük a harcot a stresszel, elsőként magát a kiváltó okot, a problémát kell feltérképezni, ilyen esetben bár elsődlegesen az egyén feladata megtalálni a forrást, nagyon nagy segítséget nyújt, ha van mellette valaki, aki támogatja, esetleg megoldást vagy segítséget tud nyújtani a feldolgozásban és megoldásban. A szeretetnek, a törődésnek óriási ereje van, az ember sokkal nyugodtabb, boldogabb, önfeledtebb ha egy jó kapcsolatban van, könnyebben ellenáll a környezet negatív hatásainak. Ez a vizsgálatban résztvevőkön is megfigyelhető volt, nem véletlen voltak sokkal kisebb számban a stresszélt felelős hormonok a szervezetükben. A barátok és a család számos módon jelenthetnek támaszt az embernek, remek tanácsadók lehetnek, segítenek elterelni a figyelmet a problémákról, a stresszről, valamint pozitív megerősítésüknek köszönhetően az ember önértékelését is felturbózhatják.

Természetesen ahhoz, hogy feldolgozzuk stresszhelyzeteket, problémás szituációkat, első sorban békében kell lennünk önmagunkkal, másrészt nagy segítség, ha van mellettünk egy támogató partner. Ezesetben fogadjuk meg szerettünk tanácsait, legyünk türelmesek, elfogadóak, és ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük mi magunk egyedül kevésnek bizonyulunk egy probléma megoldására.