Boldogságban éltek együtt, ám olykor egy másik személyről ábrándozol? Milyen lenne most mellette feküdni, és nem a valódi párod mellett? Milyen lehetne az érintése, a csókja? Ha ez csak ábránd és álom szintjén van is jelen, mégis elszégyelled magad. Annak ellenére, hogy komoly és kiegyensúlyozott kapcsolatban élsz, te mégis másra gondolsz. Jól tudod, hogy mennyire elítélendő, ha egy kapcsolatban megjelenik egy harmadik személy is. Elítéled, mint ahogy a társadalom is teszi. A félrelépéssel megsértjük párunkat, lealázunk ezzel mindenkit. Már az is bűntudatot kelthet bennünk, ha csak gondolatban csaltuk meg a párunkat, mi lenne akkor, ha ténylegesen megtörténne?

Márpedig jól működő vagy működő házasságokba is becsúszhat a megcsalás egyik, másik, vagy akár mindkét fél részéről. Nő és férfi között hatalmas különbségek vannak még a megcsalásban is. A nők sokkal inkább zokon veszik a megcsalás mellett azt, ha a kicsapongás oka az érzelmi eltávolodás, ha a hiányt más oldalán fedezi fel a párja. Ezzel szemben a férfiak számra az esik sokkal rosszabbul, ha az indok szexuális jellegű, nem pedig érzelmi.

Az evolúció mindig is hatással volt az emberre, hiszen alkalmazkodtunk a változó világhoz és a körülményekhez. Az azonban belénk van kódolva, hogy mi nők azt a férfit keressük magunk mellé, aki majd társunk lehet a gyermekvállalásban, nevelésben és minden másban is, ami felmerül körülöttünk. A férfiak ezzel szemben olyan nőt választanak maguk mellé, akikben megbízhatnak, hogy a születendő gyermek valóban tőlük van, és nem mástól.

Kutatásokkal keresték a választ arra, hogy az érzelmi vagy a szexuális megcsalást tartják-e nagyobb bűnnek az emberek? Akik lazábban kötődnek partnerükhöz, a szexuális megcsalást tartották sokkal nagyobb bűnnek az érzelmi részénél. Akik pedig bíztak társukban, komoly érzelmeket táplált a másik felé, azok jobban zokon vették azt, ha társuk azért keresett más partnert, mert érzelmei húzták oda, attól a személytől többet kapott, mint saját társától.

Sok házasságban élő pár tartja kapcsolatukat kiegyensúlyozottnak és jónak, annak ellenére, hogy egyszer vagy akár többször is megcsalta a párját, vagy őt csalták meg. De ha annyira jó a kapcsolat, akkor miért keresik máshol (is) a boldogságot?

Itt jön képbe megint az evolúciós hagyatékunk. A szexualitás az ember számára egyenlő az örömszerzéssel, örömforrásunk egyike, de a másik ok a fejfenntartás. A genetikai változatosság fenntartása létszükséglet, ez hajt minket arra, hogy több partnerrel is legyünk. Ám az is cél, hogy biztonságban felnevelhessük gyermekeinket, ez pedig nem működik a partnerek váltogatása mellett. Ez a kettősség működik az emberben és olykor felszínre kerülhet, amit nem tudunk magunkban elfojtani.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!