A szeretet ki lehet fejezni szavakkal (leírtakkal, kimondottakkal), direkt lehet szeretni úgy, hogy cselekedetekkel fejezzük ki (ölelés, kézen fogva séta, csók). Ezek mind a szeretet és a szerelem jelei lehetnek, amelyeket tényleg meg is kapunk és cserébe viszonzunk is, ha szerelemről van szó. A férfiaknak azonban nehezebb kimondani azt a szót, amelyre a legtöbb nő (helyesbítek: minden nő) szeretne hallani. Azonban egy élete teljében lévő fiatal férfi az elköteleződést nehezen választja magának. Nem azért, mert az adott hölgyet nem szereti, de fél, hogy sok mindenről lemarad, ha annak az egynek hűséget fogad. Az ifjúság nemcsak kalandokat jelent, de még a kiforratlan életút elején állva a komoly kapcsolat olyanná teszi az egészet, mintha minden le lenne betonozva. A férfiak tehát addig halogatják a nagy szavak kimondását, amíg tényleg nem érzik magukat késznek a komoly kapcsolatvállalásra, és ami azután következik.

Aztán belép az életükbe az az egy. Az, akinek gond nélkül ki merik mondani: szeretlek! Nincs arra garancia, hogy ezek a kapcsolatok örök életre szólóak, de az biztos, hogy nagyon mély nyomot hagy a férfiszívekben.

Sok nő tapasztalta már meg azt, hogy párja a kapcsolat elején mintha nem lett volna tisztában az érzelmeivel. Aztán persze csak kibukott belőlük az a szó, amit minden női fül hallani szeretne. Csak köttettek és köttetnek házasságok, boldog kapcsolatok. Nehezen mondják ki az erősebb nem tagjai, hogy mit éreznek, pedig megannyi jele lehet annak, hogy a férfi tudat alatt is kifejezi szerelmét, és olyan is lehet, amit nagyon is tudatosan alkalmaz. Mindezek egyike sem szóbeli megnyilvánulás, de mi nők csak arra az egyre várunk. Hogy végre kimondják.

A sokáig agglegény életet élő férfiak is voltak már kapcsolatban. Komoly kapcsolatban. Talán már az elköteleződés határán is jártak, de a megkaphatatlannak, betörhetetlennek tűnő erős férfiak is voltak már nagyon szerelmesek, törték össze a szívüket. Mint ahogy a női szíveken, így a férfiakén lévő sebek is begyógyulnak.

Ha végre összetalálkoznak azok, akiknek sorsszerűen egyfelé és együtt kell tartaniuk, a szerelem lángja lobog kettejük között, akkor mindenki megnyugszik, hogy megtalálták egymást. Ám, a nő annak ellenére, hogy érzi társa minden rezdülésében az igazi szerelmet, a vonzódást, csak a szavakra vágyik. Mintha az lenne az igazi és egyetlen jele a szerelemnek, amely közöttük van.

A nőnek nem elég az, hogy érezze, a férfi minden porcikájával rajong érte, és habár a lelket táplálja az, hogy a közös jövőt tervezi vele olyan, mintha nem is így lenne, ha szavakban nem fejezi ki érzelmeit. Mert a nő még mindig hallani akarja. Az a férfi, aki igazán szereti választottját, annak minden tettében jelen van a szerelem, beszédesebb minden szónál. Átöleli csak úgy, mert épp keresztezték egymás útját a konyhában. Átöleli mosogatás közben. Megsimítja az arcát alvás közben és ráhúzza a takarót. Még alvás közben is hozzáér a nő kezéhez. A szavaknak ugyan erejük van, de jól tudjuk, hogy az üres beszéd helyett még beszédesebbek a tettek. A szeretet kifejezésének nyelve pedig nem szavakban kifejezhető.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!