Jump to content

A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában

2017. 01. 29. 17:29

A mindennapok során, a stressz akaratlanul is életünk részévé válik, ha nem harcolunk ellene, akkor nem csak lelkünket, de testünket is megbetegítheti.

Amerikai kutatók szerint, az állandó stressz hatással van agyunk legmélyebb részeire is, valamint fontos szerepe van a szívinfarktus kialakulásában. A kutatási tanulmányt a The Lancet című orvostudományi folyóiratban tették közzé. A szakemberek szerint, a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segítségre van szükségük, hogy kezelni tudják a felgyülemlett stresszt.

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.  A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az „angina pectorisnak” nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot.

 

Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.

A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség. Ezen időszak alatt, 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki. A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot.

A vizsgálatok során arra jutottak, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra. Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban.

(Forrás: lelkielet.hu, MTI l Kép: pixabay.com)