Jump to content

Amikor a munkád megmérgezi a tested-lelked...

2017. 10. 18. 13:10

A kiégés, másnéven burnout, lassan népbetegséggé válik, főként azok körében, akik munkájukat és magánéletüket nehezen tudják összehangolni, illetve munkájuk már-már kötelezettségnek tűnhet,az állandósult élvezetek nélküli kényszerérzet pedig lelki problémákat eredményez náluk.

Honnan ered?

A burnout kifejezése Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus nevéhet köthető,aki 1974-ben megfogalmazta, hogy a stressz, az érzelmi és fizikai megterhelések hatására,mentálisan kimerülünk, ami reménytelenséget és céljaink elvesztését eredményezi. Csökken munkavégzésünk hatékonysága, ezzel párhuzamosan rohamosan csökken önértékelésünk.

Kiégés nem csak az egyéntől függ, negatívan befolyásolhatja a munkavállalót a közösség,melynek tagja és az itt kialakult kollegiális kapcsolatok. A vezető beosztású embereket kevésbé fenyegeti a kiégés veszélye, mint azokat, akik a mukahelyi hierarchiában legalul helyezkednek el. Legjellemzőbb azoknál ,akik munkájuk révén közvetlen napi kapcsolatban vannak más emberekkel.Az ember munkája során folyamatosan telítődik mások problémájával,melyek óhatatlanul is rázúdulnak. A jelenség az asztalostól az ügyvezető igazgatóig, minden szakmában előfordul. Szakemberek szerint hierarchia alján helyezkedő alkalmazottak kiégése, mentálhigiénés szempontból a legveszélyesebb, hiszen azok az emberek, akiknek végzettségük alacsonyabb, nehezebben találnak másik munkahelyet.

A kiégés következményei

A munkahelyi reményvesztettség érzése, fizikai,mentális és érzelmi kimerültséget idéz elő, ezen felül olyan testi tünetek alakulnak ki az állandósult lelki megrázkódtatások hatására,mint a kimerültség, alvászavar, állandó fáradtság érzése, fejfájás, szédülés. A kiégés intenzitásától függően súlyos esetben az állandó stressz és idegeskedés emésztési zavarokat, és fekélyt is okozhat. A kiégett ember gyakran nyúl alkoholhoz, dohányzással esetlegesen drogok használatával igyekszik kedélyállapotát ideiglenesen javítani. Jelentős részüknél kialakul a depresszió, a tehetetlenség érzése, a düh és harag felerősödése. Hatására romlik a munkamorál, fellép az állandó reménytelenség, a lemondás és beletörődés érzése. A bornout, nem csak a munkahelyi kapcsolatok megromlásáért, számos esetben válásért is felelős, hiszen az ember a munkahelyén felhalmozott feszültséget, hol máshol vezethetné le,mint a családján.

Kiégés szakaszai

A kiégés első szakasza az „idealizmus szakasza”, mikor még van bennünk lelkesedés munkánk iránt, dolgozói kapcsolatokban még nem következik be romlás. A „realista” szakasznál a kollegiális kapcsolatok már romlásnak indulnak, a szakma iránti elkötelezettség csökkenni látszik.

„kiábrándulás” szakasza, munkahelyi teljesítményünk rovására következik be, munkatársaink jelenléte és a kötelezően elvégzendő munka teherré válik. A„frusztráció”szakasza, a kiégett ember megkérdőjelezi saját képességeit, alkalmasságát az adott feladatra, idegesítővé válik számára a munkahelyi közösség és a munka is amit végez.

Az utosó fázis az „apátia” szakasza. A kiégett ember felvesz egy érdektelen, közönyös viselkedésmódot, munkáját rosszabb minőségben rutinszerűen végzi, kerüli a kapcsolatot a kollegákkal.

Mit tehetünk ellene?

 

A burnout megelőzhető,ha megvan az emberben az önmagába és munkájába vetett hite, ha a munkahelyen biztosítva van a szakmai fejlődés lehetősége, a motiváció minden nap jelen van, fontos,hogy legyen mód és lehetőség a kollégákkal történő kommunikációra, értekezletekre, megbeszélésekre,ahol mindenki felszólalhat véleménnyilvánítás céljából. Nem utolsó sorban az anyagi és erkölcsi megbecsültség érzése is rendkívül fontos.

Egyes munkahelyek éppen ezért félévente-évente burnout megelőző tréningeket tartanak. Külföldön hagyománnyal bír a kiégés kezelése, bizonyos munkáltatók azokat az alkalmazottakat, akiknél kimutatható a burnout jelensége fél év fizetett szabadságra küldik, ugyanis a munkáltató tudja,hogy a jó munkaerőt meg kell becsülni.

(Forrás: lelkielet.hu l Kép: pixabay.com)