Jump to content

Élő Könyvtár az elfogadás jegyében

2018. 06. 13. 19:00

A jelenlegi társadalomban hajlamosak vagyunk egymás mellett, de nem együtt élni. Még közeli hozzátartozók is inkább ezt képviselhetik, nemhogy az idegenek. Elmegyünk egymás mellett, nincs idő saját érzelmeinkre, társas kapcsolatainkra.

Az ember fő érzékszerve a látás, így hajlamos annak hinni, amit lát, és annak megfelelően alkothat valakiről vagy valamiről véleményt úgy, hogy nincs is igazi ismeret a birtokában. Annak alapján is megítéljük embertársainkat, ahogy megjelennek. Számítanak a külsőségek, vagyis az öltözködés, a személyes higiénia. Ha a nagy átlagtól eltérő megjelenéssel bír valaki, vagy nagyon taszító lehet, vagy vonzó. Próbáljuk egyediségünket, személyiségünket, stílusunkat megtalálni, amely nem mindig egyezik a többiekével. Mindig vannak a tárdadalomban olyanok, akik szándékosan akarnak kitűnni a tömegből, hogy magukra felhívják a figyelmet, és vannak, akiket külső körülmények kényszerítenek oda. Egy biztos, hogy az átlagostól eltérőre felkapjuk a fejünket.
Ha egy könyvesboltba vagy könyvtárba betérünk, érdeklődésünknek megfelelő könyvek között válogatunk. Előfordul azonban, hogy egy lebilincselő tartalmú könyv borítója kevésbé beszédes és figyelmet felkeltő, míg egy gyengébb írás esetében sokkal inkább megtalálja a leendő olvasó figyelmét a könyv külseje.
Hogyan vehető egybe a könyvek és az emberek fizikai megjelenése? Nos, úgy, hogy az alapján alkotunk véleményt. Jól tudjuk azonban, hogy a külső nem minden. Sem az emberek, sem pedig a könyvek esetében nem jó csak a külső alapján véleményt alkotni. Ebből indult ki öt dán fiatal, akik létrehoztak egy speciális könyvtárat. Állományuk alapjait nem könyvek, hanem élő személyek alkotják. Az elgondolás abból a kezdeményezésből szerveződött, amikor a fiatalok egyik barátját megtámadták az utcán, majd ez ellen hangot emelve saját kampányba kezdtek. A Stop the Violence! kezdeményezésből pedig létrehozták azt a könyvtárat, ahol könyvek helyett embereket lehet „kikölcsönözni”. Az Emberi könyvtár annyira sikeres volt, hogy 2003-ban az Emberi Tanács emberi jogi programjai közé is bekerült, az élő dokumentumok intézményét pedig Élő Könyvtárrá nevezték át.

A hagyományos értelemben vett könyvtárakból kikölcsönzünk egy számunkra fontos és hasznos dokumentumot, majd miután kiolvastuk, és már nincs szükségünk arra, visszaszolgáltatjuk a könyvtárnak. Az Élő könyvtárban is pontosan ez történik, csak éppen emberekkel tesszük ezt. Az Élő Könyvtár állományát olyan személyek alkotják, akikkel az átlagember előítéletes, a társadalmi élet perifériáján található önmaga vagy mások miatt. Az Élő könyvtár élő könyvei olyanok, akik drogfüggők, melegek, hajléktalanok, így közvetlen forrásból tudhatunk meg információt egy ilyen ember életéből, megpróbáltatásaiból, saját és társadalmi harcából. 
A dán kezdeményezés után Magyarországon is bemutatkozott az Élő Könyvtár, méghozzá a 2001-es Sziget Fesztiválon. Azóta nemcsak a program bővült új elemekkel, de a könyvtári állomány is, ugyanis sérült emberek, bevándorlók és menekültek is bekerültek a „dokumentumok” közé.

Az Élő Könyvtár célja, hogy segítsék mások megértését, a közösségben való boldogulást, felhívni a figyelmet, hogy milyen problémákkal szembesülhetünk. Rávilágítanak az Élő Könyvtár alanyai az empátia, a tolerancia szükségességére. Az Élő Könyvtár kiválóan alkalmazható nagyobb közösségi megmozdulásokon, összejöveteleken, fesztiválokon.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: thebodotribe.blogspot.com, thevarsity.ca, artthreat.net)