Beleszületünk egy családba, méghozzá fiúként vagy lányként. Aszerint nevelkedünk, és éljük életünket. Mindegyik nemnek megvan a maga szerepe a társadalmon belül, és ahhoz illik magunkat tartani azért, hogy ne vessen ki magából a közegünk. A kislányokat úgy neveljük, hogy legyen igényünk a külsejükre. Ennek megfelelően lányos ruhákba öltöztetjük őket, mindent megteszünk azért, hogy fokozzuk bennük identitásukat és szerepüket. Ugyanezt tesszük a fiúkkal is, természetesen fiús kivitelben.

Olykor nyomasztó megfelelni minden elvárásnak, és bűntudatot érzünk, ha valamit nem úgy tettünk, mint ahogy az elvárható lenne. Egy tanulmány szerint ez a nőkre sokkal jellemzőbb. Vagyis a nők gyakrabban éreznek bűntudatot bármi miatt, ebből fakadóan pedig gyakrabban kérnek bocsánatot is. A férfiakra ez kevésbé jellemtő.

Sokszor olyan miatt pironkodunk, amely teljesen jogos igényünk. Mindenkinek szüksége van olyan időre, amit magára fordíthat. Nevezhetnénk ezt luxusnak is, de egyáltalán nem szabadna annak tekinteni. Ki foglalkozzon velünk, ha nem mi magunk? Igenis nagyon szükséges önmagunkkal törődni, és ebbe beletartozik az is, hogy meglepjük magunkat szép dolgokkal, de az is, hogy a lelkünket kényeztessük. Csakhogy, ha ezt annak ellenére tesszük, hogy mögöttünk sorakozik a család és a tennivalók, akkor bizony elbizonytalanodunk. Sőt mi több, szégyellni kezdjük magunkat, hogy önző módon magunkat vettük előre. Ez az érzés fokozottan igaz lehet akkor, ha már gyermekeink is vannak.

Ahhoz, hogy magunkra tudjunk fordítani időt, azt is jelenti, hogy másra nemet kell mondanunk. Nincs házimunka, nincs főzés, csak énidő van. És ha már eddig el tudunk jutni, akkor kicsit se sajnáljuk, hogy megtettük. Mert igenis szükség van arra, hogy foglalkozzunk magunkkal. Ebbe beleférhet akár egy manikűr, egy kellemes séta, vagy találkozás a barátnőkkel. A lényeg, hogy ne otthon legyünk, ne a megszokott közegben. Nem vagy rossz, nem vagy önző, és ne legyen bűntudatod.

Nyugodj meg, nem vagy hanyag a környezetedre, és nem vagy igénytelen az otthonodra, ha kimarad egyszer egy porszívózás, mosogatás. Van egy hírünk, amely szerintünk nem fog meglepni. Valószínűleg rajtad kívül nem fogja más megcsinálni, tehát lényegében nem kihagyod, csak elnapolod a takarítást. Éppen ezért pironkodnod sincs miért.

A nőket érzelmesebbnek tartják, mint a férfiakat. Gyakrabban hullatunk könnyeket is. Ez egyáltalán nem azonos a hisztivel, sem a mindenre pattanó házisárkány szindrómával. Emberek vagyunk, tele érzelmekkel. A legtermészetesebb, ha ezek az érzések ki tudnak szabadulni belőlünk, ha akarnak. Az elfojtás, a visszatartás akár megbetegíthet, egyfajta csalásnak is minősíthető, hogy mást mutatunk, mint amit érzünk.

Egyszóval nem vagyunk rosszak, sem önzők, ha magunkra is figyelünk. Sőt, egyértelműen kötelező, hogy ne égjünk ki egyik szerepünkben sem.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!