Jump to content

A fájdalom mértéke függ attól, hogy mire számítunk

2018. 12. 17. 19:00

Félünk a fájdalomtól. Meg is teszünk mindent annak érdekében, hogy elkerüljük. Eleve igyekszünk testi épségünket óvni, egészségünkre odafigyelni, és ha a fájdalom nem elkerülhető, akkor valamilyen módszerrel csillapítani igyekszünk.

Amikor az időszakos fogászati ellenőrzésre készülünk, talán már akkor úgy érezzük, hogy fáj a fogunk annak ellenére, hogy nem panasszal keressük fel orvosunkat, csupán csak ellenőrzés gyanánt. És hányszor fordul az is elő, hogy tényleg gyötrő fogfájás kínoz, mégis, amikor a fogászati váróban ülünk, várjuk, hogy sorra kerüljünk, és ez idő alatt halljuk a fúró hangját, úgy érezhetjük, elmúlt a fogfájásunk. Befolyásolja a fájdalom nagyságát az is, hogy mekkora mértékűre számítunk? Kutatók erre igyekeztek választ találni.

Hány gyerkőc fél attól, hogy kötelező védőoltás beadásakor az fájni fog. Eleve stresszként élik meg a várakozást és az oltás beadásakor még könny is potyoghat a gyerekek szeméből, mert annyira félnek. Maga a tűszúrás, habár nem is kellemes, de nem is olyan fájdalmas. Ez azt is jelenti, hogy a következő oltást, injekciót vagy vérvételt is hasonló stresszként élik meg, amelyhez kötelező fájdalmat társítanak.

Már az orvosi rendelőben történő várakozás feszültséggel teli lehet, és ha tűszúrással közelítenek, eleve felkészülünk arra, hogy fájni fog. És tényleg, fáj, mert úgy működik az egész, mint valami jóslat, amely megvalósul. Csakhogy ez abban az esetben is érvényesül, ha egyáltalán nem is kell a fájdalommal szembesülni.

Nagyon sok függ a hozzáállásunktól. Ez az élet minden területére jellemző, hiszen attól függően, hogy milyen elvárásaink vannak egy-egy történéssel kapcsolatosan, az hatással lesz a végkifejlettre. Ezt nevezik önbeteljesítő jóslatnak, amely a fájdalom megélése során is jelentkezik.

Kísérletekkel bizonyították, hogy az önbeteljesítő jóslatoknak milyen nagy szerepük van a fájdalom észlelésekor és annak megítélésében is. A kísérleti alanyok esetében látás és tapintás során kellett a fájdalom mértékét megítélni. Amikor a veszélyre utaló szimbólumok láttán még meleg tárgyat is éreztek a kezükben, az agy fájdalomért felelős területe sokkal intenzívebben reagált még akkor is, ha a melegség cseppet sem volt elviselhetetlen, nemhogy fájdalmas. Mivel veszélyre, égés eshetőségére számítottak az alanyok, így a veszélyérzetük is sokkal inkább működésbe lendült.

A kísérletből az derült ki, hogy amilyen fájdalomra számítunk, az befolyásolja azt, hogy miként éljük meg a tényleges fájdalmat. Ez ráadásul a következőkben talán még intenzívebben fog jelentkezni. Ha tehát félünk a tűszúrástól, mert tudjuk, hogy az fájdalommal jár, akkor a következő injekció során eleve fájdalomra készülünk. Ez feszültséggel és félelemmel tölthet el.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)