Jól működő lehet ez, amíg a pár mindkét tagja sikeres munkájában és az otthoni szerepeket is maximálisan be tudják tölteni. A nők ugyan a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése mellett ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak. A legtöbb családban azonban a jobban fizető állás mégiscsak a férfiaké, és nem a nőké.
Ez így van jól, hiszen még mindig úgy tartjuk, hogy a férfi a kenyérkereső, vagyis az ő fizetésére épül a család fenntartása. Éppen ezért a férfiak önbecsülése a földbe tipródik, ha a nő bármiben felülmúlja őket. A női önbecsülés semmilyen csorbát nem szenved akkor, ha a párja valamiben fejlődést mutat, sikert ér el. Ez fordított esetben nem feltétlenül igaz. Egyes esetekben a nők sikerét a férfiak kudarcként élnek meg és ez nem feltétlenül csak a munka világában jelenhet meg, hanem bármelyik területen. Ha együtt kezdenek edzésbe, és a nőn hamarabb látszik meg pozitív változás, amelyet még a külvilág is szóvá tesz, a férfiak önbecsülése alább hagy. Ez nem azt jelenti, hogy az erősebb nem tagjai nem örülnek, ha párjuk valamiben sikeresebbek, jó eredményt érnek el, azonban a gyengébbik nem sikerét a saját maguk kudarcaként könyvelik el. Nagyon sok esetben így van ez.
Jó ideig a nők labdába sem rúghattak a férfiak mellett. A nőnek csakis otthon volt szerepe, és az sem mindig volt elismerve. Már ez egészen mást mutat. Változott a világ, vele együtt az emberiség is. Ma már minden területen megjelennek a nők. Olyan pozícióban is szerepelhetnek hölgyek, amelyeket eddig csakis férfiak tölthettek be. Nők jelennek meg a tudományban, a művészetben, a politikában, mindenhol. A gyengébbik nem öntudatra ébredése már régóta megkezdte útját, de nagyon sokan beálltak a sorba, nem merték vállalni a kockázatot. Müller Péter szavaival élve "A férfinak össze kell roppannia, alázatot kell tanulnia, meg kell tapasztalnia, milyen fölfelé nézni."
A világ egyensúlya akkor következhet be, ha a férfi is rájön, hogy milyen erőkkel rendelkeznek a nők. Sem a nő, sem a férfi esetében az önérzet egyáltalán nem az egoizmust, az önfényezést jelenti. Az önérzet az, amikor az ember (legyen az nő vagy férfi) felismeri és megtartja belső méltóságát. Az önérzetet karban kell tartani mindkét nem esetében.
Bármilyen kemények(nek kell lenniük) a férfiak(nak), meg tudnak törni. A férfiasságuk becsmérlése a legnagyobb sértés, amit talán soha ki sem tudnak heverni, ha csorba esik abban.
Az önérzet ugyanis hatalmasra képes felduzzadni, és olykor nem tudunk elfogadni érveket, ellenérveket sem. Az önérzetünk beindíthatja a "csakazértis", vagy "csakazértsem" állapotot, amely lehet sok jó elindítója és okozója, ugyanakkor meggondolatlan cselekedetekre is késztethet.
Az önérzetünket táplálhatja az önbizalom hiánya, amely szinte biztos, hogy lesodor az utunkról. Ha azonban az önérzetünket az önbizalom léte támogatja, akkor nem hátrálunk meg a nehéz helyzetek elől sem. A férfiak csakis olyan nők mellett tudnak igazán kiteljesedni, akiknek önérzete a helyén van. Így tud kapcsolatuk harmonikussá válni.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!