Azt el kell fogadnunk, hogy mindannyian különbözünk egymástól, és azt is, hogy ahogy minket sem kedvelhet mindenki, így mi is találkozhatunk az ellenszenv, a közömbösség érzésével. Olykor párbeszéd, bármilyen közelség nélkül ki tud váltani valaki bennünk negatív érzelmeket pusztán jelenlétével.

Az éremnek van egy másik oldala. Mi is kiválthatunk ilyen érzelmeket másokból, éppen ezért, ha nincs is meg az összhang és szimpátia két ember között, azt nem azt jelenti, hogy azt ki is kell mutatni.

A barátainkat megválaszthatjuk magunk körül, de a munkatársainkat, a főnökünket, párunk hozzátartozóit, családtagjait nem. Előfordulhat, hogy a sors úgy kever egymás mellé embereket, hogy olyannal kell egy légtérben dolgozni, akivel nem szívlelitek egymást. Ez azonban senkit sem hatalmaz fel arra, hogy negatív érzelmeit szavakban és tettekben is kifejezze a másik személy iránt.

Bízunk abban, hogy még a fellépő unszimpátia ellenére is igyekszik az ember kerülni a konfliktust. Ha ez így van, akkor ehhez az szükséges, hogy akkor is kedvesek legyünk másokkal, ha épp nem tartoznak a kedvenceink közé.

Olyan is van, hogy különösebb okot sem tud az ember felhozni, hogy valakit miért nem kedvel, de mintha lenne valami frusztráló a személyiségében, és így a közelségét sem viseljük jól. Ilyen érzése már bárkinek lehetett adott személyekkel szemben, esetleg a viselkedése lehetett az, ami taszított. Ezt nem nagyon tudjuk befolyásolni, azonban azt igen, hogyan viszonyulunk az ilyen emberekhez.

Nem kell barátságot kötni senki olyannal, akit arra nem tartunk méltónak, de azt gondoljuk, hogy az mégiscsak fontos, hogy mindenki számára megadjuk a kellő tiszteletet. Amennyiben a kapcsolat csak érintőleges, úgy a minimális köszönés az alapvető, ha azonban együtt kell dolgoznunk egy olyan személlyel, aki nem áll hozzánk közel, akkor is jobb a békét tartani, így kedvesen kell megnyilvánulni. Viselkedjünk úgy mindenkivel, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek.

Ebből kiindulva a negatív érzelmek és azok kimutatása is egyértelművé teszi, hogy megnehezíti a közös munkát, ha dacolunk, ha keresztbe teszünk másoknak és ha undokul beszélünk. A munka pedig nem barátság. Az arról szól, hogy egy feladatot a lehető legjobban vigyenek véghez a dolgozók, és ha pont két olyan személynek kell együttdolgozniuk, akik nem szívlelik egymást, és meg is nehezítik egymás életét, abból jó nem sül ki. Se a munkában nem úgy teljesítenek, de a köztük lévő szakadék is megnőhet. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy miért és mi váltja ki bennünk a rossz érzést a másik személy, és próbáljuk meg egy kicsit jobban megismerni, és az ő szemüvegén keresztül látni.

Az ember véleményét olyan hatások is befolyásolhatják, amelyről csak hallomásból, másoktól eredő véleményekből kreálunk információt, de személyes tapasztalatunk nincs is. Könnyen lehet, hogy egy komolyabb beszélgetés után megváltozik a véleményünk olyan személyekről is, akiket azelőtt máshogy ítéltünk meg.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!