A munkahely és a magánélet közötti egyensúly megtalálása rendkívül fontos annak érdekében, hogy a munkáért kapott pénzt fel is tudjuk élni, hasznosíthassuk. Az életünk azonban nemcsak a munka körül foroghat. Sőt, amikor ránk talál a boldogság, a szerelem, a családalapítás gondolata foglalkoztat, akkor kevésbé a munkán jár az eszünk.

Aztán úgy is alakulhat az élet, hogy olyan válságba jutunk, amikor a munka jelenti a mentsvárat. Sőt a külvilág is megérti azt, aki örömét leli a munkájában és még az otthoni körülmények is abban támogatják, hogy jóval több időt fordítson munkájára. Ám ez valameddig működőképes. Ha búbánatunkat felejteni szeretnénk, akkor a legjobb, ha megpróbáljuk a figyelmünket elterelni. Ezt a munkával kiválóan el lehet érni. Ezért is tanácsolják ezt. Csakhogy vékony a mezsgye az egészséges munkakedv és a munkamánia között.

A munkát túlzásba lehet vinni annak ellenére is, hogy azt senki nem követeli meg tőlünk. A munkába vetett életünk felett úgy veszíthetjük el a kontrollt, mint az alkoholisták vagy a drogosok. Nem véletlenül nevezik a munkamániát munkaalkoholizmusnak is.

Az alkohol tompítja az idegrendszert, kellemesebb tudatállapotba repíti az embereket, és erről nem tudnak, nem is akarnak lemondani, a munkamániások esetében ugyanezt a munka jelenti. A munkába elért sikerben fürdőznek. Ez élteti, ez motiválja őket, így még nagyobb kedvvel vetik bele magukat.

A munkaalkoholisták számára a munkahely az igazi otthon, haza csak azért mennek, mert nem maradhatnak mindig az irodájukban. Hiába a munkahely az a közeg, ahol jól érzik magukat, mégis komoly következmények tűnhetnek fel az életükben. A munkamániások ugyanis abban szeretnének a legjobbak lenni, amit csinálnak, hiszen ez okoz örömet, így igyekeznek maximálisan megtenni mindent azért, hogy dicséretet kapjanak. Ez azonban sok erőfeszítéssel, stresszel járhat, ami hosszútávon egészségügyi panaszokat okozhat és betegségekben nyilvánulhat meg.

A munkaalkoholisták életében eluralkodik a munka. Mindent ahhoz képest tesznek, intéznek, az irányítást átveheti tehát a munka. Az ördögi kör bezárul, mert így a saját magánélet élésére kicsi az esély.

A nők esetében is előforduló komoly betegség a munkamánia, mégis inkább a férfiakra jellemző, ez pedig a családon belüli pozíciónak köszönhető, mert a család fenntartója mindig is a férfi volt.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!