Először hangozhat idegenebbül a dallam, talán még nem is feltétlenül nyeri el a tetszésünket. Mégis tudhat valami olyasmit, amivel beeszi magát a tudatunkban, és annak ellenére is szólhat fejünkben, valamint az egyéb médiumokból is hallhatjuk, hogy megerősítik tudatunkban ennek a dallamnak a létezését. Egyszóval éjjel-nappal ez jár a fejünkben.

Észre sem vesszük és főzés közben ez a dallam kattog az agyunkban. Ha egyedül vagyunk a munkahelyünkön, otthon, talán még hangosan is dúdolni kezdjük. Mire észbe kapunk, már talán az egész ország, netán az egész világ ismeri a zenét és úton-útfélen az ismerős dallamba botlunk.

Sok tehetséges énekes, zenész van, ám mégsem mindegyik daluk válik slágerré? Miért van az, hogy egyes dallamok jobban megtetszenek az emberi füleknek, míg mások kevésbé?

A slágerként kikiáltott, a zenei listákon elért nívós eredmény ellenére is vannak, akik mégsem kedvelik a slágereket. Kétségtelen azonban, hogy nagyon sok jó dalból mégsem lett sláger annak ellenére, hogy dallama és szövege is jól megszerkesztett. Nincs is igazán magyarázat arra, hogy egy-egy dal miért válik világszerte ismertté, kedveltté, és a másik miért nem. Úgy tűnik, mintha véletlenszerű kiválasztódás alapján kiáltanánk ki egyes dalokat slágerré.

A sláger az a dal, amely tömegeket mozgat meg, akár a világ megismerheti dallamát és szövegét, ezáltal sikeres, jövedelmező is.

Egy 1973-as kiadású könyvben két magyar, Lévai Júlia és Vitányi Iván is meg kívánta fejteni. Olyan megállapításokat tettek, amelyek a mai napig érvényesek lehetnek arra nézve, hogy megállapítsuk, miből lehet sláger. A slágerré vált dalok legtöbbjének tartalma, szövege a szerelem témáját feszegeti. Erre az lehet a magyarázat, hogy a szerelmes dalok slágerré válásával megkönnyíthetjük érzelmeink kifejezését. Valaki, valakik már jól összehoztak egy szöveget, amiben minden benne lehet, amit egy másik embernek el szeretnénk mondani. „Beszél” helyettünk a dal. A csak szerelmes tartalmú dalok tehát könnyebben válnak slágerré, de a szerelem és valami más témát is feszegető dalok is hangzatosabbak lehetnek. Csak jóval kisebb százalékban kapunk fel slágerré olyan dalokat, amelyeknek köze sincs a szerelemhez.

Amerikai egyetem tudósai is vizsgálták a slágerek titkát, amelyek jellemzői főleg a vidámság jellemezte, na és az, hogy a dalra jól lehet táncolni, bulizni. Ötszázezer dalt vettek górcső alá, amelyek 1985 és 2015 között jelentek meg. Olyan adatokat gyűjtöttek dalokról, hogy milyen a hangnemük, hangszínük, milyen a hangulatuk, mennyire lehet azokra táncolni, valamint megfigyelték azt is, hogy a dalok zenei listákon hol szerepeltek.

A harminc évnyi zenei anyag elemzésekor azt az adatot kapták, hogy több volt a szomorkás dal, mint a vidám, ám mégis azok a zeneszámok lettek felkapottabbak, amelyek vidámabbak voltak, vagyis táncolhatóság szempontjából is jobbak. A slágerlisták dalai leginkább vidám, táncolható, bulizásra kiváló zenék, így jó néhány műfaj dala nem is igazán érvényesülhet zenei listákban.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!