Jump to content

Az antibiotikum nem csak gyógyítani tud

2014. 02. 07. 13:15

Sajnos gyakran olyankor is antibiotikumot veszünk be, amikor nem lenne szükséges. Más szóval: túlszedjük őket. Ennek a lelki oka abban kereshető, hogy mielőbb szeretnénk meggyógyulni, és az antibiotikumok valóban hatásos szerek. Ha nem a megfelelő gyógyszert szedjük be, akkor az komoly veszélyeket is rejthet! A megfázásos tüneteket okozó betegségek legtöbbször vírusos eredetűek, ezért ezekre nézve az antibiotikumok hatástalanok. Általános szabályként megfogalmazható, hogy az antibiotikum szedését csakis az orvos írhatja elő, és ő is bakteriális fertőzésekre adja.

Azinfluenzavírus okozta fertőzés esetén orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum a vírust nem pusztítja el, viszont a szervezetben az antibiotikumra érzékeny baktériumok elhalnak, és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek foglalják el. Vagyis az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése elősegítheti!

Szembetűnő adat, hogy a légúti fertőzések miatt íratják fel az antibiotikumok 60 százalékát az Európai Unióban, és az orvoshoz járók mintegy 25 százaléka ilyen tünetekkel fordul háziorvosához.

Tudniuk kell a betegeknek azt is, hogy a megmaradt gyógyszereket nem szabad bevenni, még akkor sem, ha esetleg a jelentkező tünetek megegyeznek azokkal, amelyeket saját magán korábban észlelt, és amelyekre annak idején a gyógyszert kapta. A nem megfelelő mennyiségben szedett antibiotikum a rezisztens (ellenálló) baktériumok elszaporodását segíti elő, és így a betegség nemhogy nem gyógyul, de még súlyosbodhat is.

Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak vagy hamar kiürülnek, ezért szükséges az orvos által meghatározott időben és előírt adagban bevenni őket. Sokan hajlamosak a láz megszűntével abbahagyni a gyógyszer szedését. Ám ez oka lehet a betegség kiújulásának, mert a teljes gyógyulás a tünetek javulásától független. Indokolt esetben a hatásos kezelés érdekében tanácsos meghatározni a baktérium antibiotikummal szembeni érzékenységét. Ilyenkor a beteg váladékmintáiból kitenyésztik a kórokozókat, azután különböző antibiotikumot tartalmazó táptalajra teszik. Amelyik táptalajon nem látnak további szaporodást, az az antibiotikum használ az adott baktérium ellen, és valószínűleg a beteg szervezetben is elpusztítja majd a kórokozót. Az ilyen vizsgálat után végzett kezelés a célzott antibiotikumterápia.

Tapasztalati alapon a legmegfelelőbbnek ítélt antibiotikummal kezdik a kezelést, és esetleg a tenyésztés eredményétől függően utóbb módosítják azt. A korszerű komplex antibiotikus kezelés nemcsak a betegség legyőzésére, hanem a szervezet gyors regenerálására is kiterjed, hiszen az antibiotikumok mérséklik a bélflóra működését, ami a betegség utáni regeneráció elhúzódásához vezethet.

A bélbaktériumokat elpusztítva gyakran okoznak komoly hasmenéseket, bélgyulladást, ezért széles spektrumú antibiotikumos kezelés mellett mindig ajánlott a bél baktériumflóráját probiotikus gyógyszerrel segíteni. A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert, segítik a vitaminhiány megszűnését.

Fotó: freedigitalphotos.net

lelkielet.hu/noinapozo.hu