Dr. Hodinka Barbarapszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos szerint mindannyiunk életében vannak mély hullámvölgyek, amikor az ember nehezebben tudja kezelni konfliktusait, nincs „jóban” önmagával, úgy érzi, hogy minden a visszájára fordult. Egy ilyen időszak okozhat átmeneti szomorúságot, levertséget, de betegségről akkor beszélhetünk, ha ez az állapot tovább tart két hétnél, és a tünetek már testi problémát is okoznak. A gyász ez alól kivétel, amikor több mint két hónap is lehet a normál folyamat.
A szakember szerint jobban figyelni ha azt érezzük, hogy tartósan nyomott a hangulatunk, nem okoz örömet semmi, azok a dolgok, amelyek korábban érdekeltek, már kevésbé fontosak számunkra, vagy elveszítjük a koncentrációs képességünket, alvászavarral küszködünk – ami jelenthet túlzott álmatlanságot, de aluszékonyságot is –, akkor érdemes felkeresni egy szakorvost, mert nagy valószínűséggel depressziós epizód köszöntött be az életünkbe. A kezdeti stádiumban egy pszichoterapeuta sokat segíthet, de ha későn fordulunk szakemberhez, egyre nehezebb a gyógyulás.
A szakorvos szerint többfajta terápia létezik, és ezek együttesével kezeljük a pácienst. Ez lehet támogató jellegű, ún. szupportív pszichoterápia, mellyel a beteg önbizalmát erősítjük, döntéseiben segítjük. Ha észrevesszük, hogy az életében a negatív gondolkodásmód az irányadó, azaz mindent negatív színben lát, akkor kognitív pszichoterápiát alkalmazunk. Ez a terápia a szemléletváltásra irányul, a rossz gondolkodásmódot próbáljuk befolyásolni oly módon, hogy a beteget átlendítsük a helytelen beidegződésen. Nagyon fontos a tünetek gyökereinek feltárása és feldolgozása. Ennek során a pácienst nemcsak mint egyént, hanem mint környezetének szerves részét is vizsgáljuk, hiszen a problémák sokszor a családi, rokoni, szociális kapcsolatok nehézségeiből adódnak. A magatartásterápia a depressziós viselkedés változtatásával igyekszik javulást elérni. Az egyéni terápia során a szorongásos problémák (pánik-, kényszerbetegség, fóbiák), a hangulati zavarok (depresszió, mániás depresszió), az életvezetési nehézségek (párkapcsolati problémák, munkahelyi konfliktusok, önértékelési zavarok, megfelelési kényszer) megoldására is van lehetőség.
Az ötvenentúl.hu cikkéből kiderül, genetikai és neuróbiológiai okokra vezethető vissza, hogy a nők lelkileg sokkal sérülékenyebbek. Különösen veszélyeztetett az ötvenes korosztály. Ez az az időszak, amikor a hormonális változások mellett meg kell birkózni az esetleges munkahelyvesztéssel, az értéktelenség megélésével. Sokan a gyerekek kirepülése után döbbennek rá, hogy a házasságuk kiürült, és céltalannak, kilátástalannak érzik hátralevő éveiket. Alkati kérdés, ki hogyan éli meg a változásokat, de ebben az életciklusban sokkal több a depressziós.
Dr. Hodinka Barbara szerint a depresszió öröklésmenete nem teljesen tisztázott, de a betegségre való hajlam genetikailag örökölhető. Ha már előfordult a családban depressziós betegség, nagyobb valószínűséggel fordulhat elő az egyén életében is. Ez genetikai hajlam, melyet a gyermekkori meghatározó élmények, külső okok nagymértékben befolyásolhatnak vagy hívhatnak elő.
Adja magát a kérdés, miként lehet elkerülni ezt az állapotot. A szakember úgy véli, közhelynek tűnhet, de a rendszeres testmozgás nagyon sokat javíthat a rossz hangulaton. Keressük meg azt a mozgásformát, amely örömet okoz. Ne gubózzunk be a lakásba, tartsuk a kapcsolatot a barátainkkal, szervezzünk közös programokat, és beszélgessünk, nevessünk sokat. Már napi fél óra séta a friss levegőn is kisebb csodával érhet fel, de ami a legfontosabb: próbáljuk megtalálni azt a kreatív tevékenységet, amelyben örömünket leljük, amelyben sikeresnek, fontosnak érezhetjük magunkat.
Fotó: freedigitalphotos.net
lelkielet.hu/otvenentul.hu