Amemóriazavar tartós vagy rendszeresen visszatérő emlékezetkihagyást jelent, nem pedig azt, amikor néhány alkalommal, Murphy-jelleggel ki-kimegy a fejedből valami. Az ember állandóan rohan, nem figyel, sokfajta rutincselekvést végez, természetes, hogy néhány dologra nem emlékszik. De nem azért, mert memóriagondjai vannak, hanem azért, mert nem figyel eléggé.

Ezzel együtt az agy, mint a testünk legtöbb oxigént igénylő szerve, folyamatosan veszíti idegsejtjeit. Ennek egyik oka, hogy az öregedés folyamán a sejtjeink szabadgyök-közömbösítő aktivitása alábbhagy, így a roncsoló oxigéngyökök lassan leépítik a működőképes idegszövetet. Ha a leépülés fokozott mértéket ölt, komoly betegségekkel kell számolnunk.

A memória romlása, az agy teljesítményének csökkenése nem csupán fizikai okokra vezethető vissza. Egyáltalán nem biztos, hogy valamilyen betegség áll a rosszabb képesség hátterében. Vannak olyan lelki tényezők is, amelyek jelentősen befolyásolják szellemi frissességünket. A stressz és a depresszió tipikusan olyan problémák, melyek memóriazavarokat okozhatnak. De ha úgy vesszük, ez nem baj, mert a hirtelen fellépő memóriagondok egyértelműen jelzik, hogy valami nincs rendben – stresszes, hajszolt életmódunk olyan fázisba elért, ahol a lazítás már nem tűr halasztást.

A lelki okokról azért sem szabad megfeledkezni, mert a depresszió lehetősége sokszor még az orvosnak sem jut eszébe. A lelki tényezőket a nyugati orvoslás kevésbé tartja szem előtt, így elsőként azonnal rémisztő kórképeket vázolnak fel a feledékeny betegnek.

Komolyabb esetekben a felejtés lehet a lélek felejteni akarásának jele is. Vannak olyan életesemények, amelyekkel az illető nem tud szembenézni, szíve szerint meg nem történtté tenné, így az agya „törli” őket. Az agy védelmi mechanizmusként az emlékezést tudati szinten letiltja, ezzel kímélve meg az embert a szembenézés fájdalmától. Ez előfordulhat súlyos lelkiismeret-furdalás esetén is, amikor valaki szégyenében nem tud szembenézni a cselekedetei következményével. Ilyenkor nem csupán nem emlékszik, de még ő háborodik fel azon, hogy valaki egyáltalán meggyanúsítja.

A felejtés átmenetileg menekülést jelent ugyan a rossztól, de tartósan kezelendő. Az emlékek feldolgozása, a problémákkal, a múlttal való szembenézés a személyiségfejlődés alapja, így ha környezetedben ilyet tapasztalsz, mindenképpen javasolj terápiát.

Amennyiben úgy véled, rossz memóriád mögött a stressz húzódik meg, minél előbb láss hozzá stressz-szinted helyreállításának. Ennek egyik legjobb módja az elegendő alvás. A szervezet alvás közben pihen leginkább, nemhiába tűnnek a problémák is könnyebbnek egy kiadós alvás után. Ráadásul alvás közben a szervezetünk melatonint termel, amely kifejezetten stresszoldó hatású. Az alvás mellett keresned kell megnyugtató, kikapcsoló tevékenységeket. Ilyen lehet a jóga, a meditáció, egy nagy séta az unokákkal, a háziállat simogatása, zenehallgatás, tánc. Egyénenként változó, hogy kinek mi működik, de hidd el, ha eléggé kreatív vagy, biztosan megtalálod a saját módszeredet.

Fotó: freedigitalphotos.net

lelkielet.hu/otvenentul.hu