Ízelítő ízületeink védelmére
Ennek alapján érthető, hogy az interneten, a különböző magazinok, könyvek hasábjain miért foglalkoznak olyan gyakran az ízületek egészségét ígérő diétákkal és étrendkiegészítőkkel. Sokakban megfogalmazódik azonban a kérdés: Melyik állításnak lehet hinni?
„Rozsdásodó” és gyulladt ízületek
Az ízületeket érintő leggyakoribb reumás betegségek egyike az ízületek felületének kopásával járó degeneratív ízületi betegség (artrózis, oszteoartrózis, OA), amely sok esetben áll a ropogó ízületek hátterében, 40 év felett enyhébb-súlyosabb formában egyre inkább előfordul, 70 éves korra pedig már majdnem mindenkinél észlelhetı. Az ízületi megbetegedések másik nagy csoportja az ízületi gyulladás (artritisz), amelynek több mint 100 fajtáját különböztethetjük meg, s melyek közül önálló jelentıségő a reumatoid artritisz (RA). A legtöbbször fiatal nőkön jelentkezı RA (más néven PCP, azaz primaer chronicus polyarthritis) ismeretlen eredetű, fokozódó sokízületi gyulladás, melynél a betegség kezdetét jelző gyakori tünet a sokízületi fájdalom, a kéz reggeli ízületi merevsége, a visszatérı ínhüvelygyulladás.
Az ízületek – leggyakrabban a kéz és láb ízületek – felszíne és az ízületet befedő izmok is begyulladnak, duzzanat és fájdalom lép fel. Sok esetben a panaszok enyhébbek, 1-2 ízületet érintenek, de ritkán előfordul, hogy a gyulladás aktívvá válik, több ízületre átterjed, ami a munkaképesség elvesztéséhez is vezethet. A többi ízületi betegség vagy nagyon ritka, vagy valamilyen első betegséget követ, illetve más betegség kísérő tünete.
Csökkenő terhelés
Az egyik legfontosabb kapcsolat az étrend és az ízületek egészsége között – az ízületekre nehezedő nyomást alapvetően meghatározó – testtömeg. A túlsúly extra terhelést ró a testtömeget tartó hátra, a csípőre, a térdre, a bokára, a lábra, ezért már egy kisebb súlycsökkenés is nagy könnyebbséget jelenthet ezeknek az ízületeknek. Elhízásnál mindemellett megváltozik a test statikája: így pl. hasi elhízás (és az ezzel gyakran együtt járó laza hasizom) esetén a testsúly eloszlása átalakul, amit a szervezet az ágyéki gerinc görbületének fokozódásával kompenzál, s ez egyre nagyobb terhet jelent a gerincnek. Azok számára tehát, akik túlsúlyosak és testtömeg-tartó ízületi problémájuk van – RA és OA esetében is –, a súlycsökkentés döntı fontosságú, és többet segíthet, mint néhány étrend-kiegészítı fogyasztása. RA-ben ráadásul a túl sok testzsír növelheti a gyulladást és az ízületi fájdalmat a szervezetben. Mindezt alátámasztja az a tény, hogy az egészségesebb testtömeget elérve sok esetben javulnak a vérnek a gyulladással összefüggı – pl. CRP – laboreredményei. Mozgásban tartó zsiradékok Az elfogyasztott zsiradéknak nem csupán a mennyisége, hanem a fajtája is befolyásolhatja szervezetünkben a gyulladás és fájdalom mértékét.
Az összes zsiradék bevitelünkön belül legfontosabb csökkenteni – az elsősorban állati eredetű élelmiszerekben lévő – telített zsiradékok arányát, mivel ezek növelhetik a gyulladást, az ízületi fájdalmat. Mindemellett a növényi olajok között is vannak magasabb telített zsírsavtartalmúak (pl. a pálmaolaj, a kókuszolaj), amelyek fogyasztását érdemes háttérbe szorítani. A sok omega-6 telítetlen zsírsavat tartalmazó zsiradékok szintén elősegíthetik a gyulladást a szervezetben, ezért az ezekben bővelkedő élelmiszerek (pl. a kukorica-, vagy napraforgóolajok, vagy az alapvetően ezekből készült margarinok) fogyasztásakor figyeljünk a mennyiségre! Ízületeink védelme szempontjából kitüntetett szerep jut a többszörösen telítetlen hosszú láncú omega-3 zsírsavaknak, amelyek legjobb forrásai a tengeri halak, így ezekből együnk rendszeresen, hetente legalább 1-3 alkalommal. (Gyermekvállalást tervezı, valamint várandós vagy szoptató nők részére maximum heti két adag olajos hal az ajánlott mennyiség. Azoknak a nőknek, akik nem terveznek terhességet, valamint férfiak részére viszont az ajánlás maximum négy adag hal hetente.) Az olívaolajban, repceolajban nagyobb mennyiségben jelenlévő egyszeresen telítetlen zsírsavak „semleges” hatásúak az ízületi gyulladásokra nézve, ezért részesítsük előnyben az ezekből nagyobb mennyiséget tartalmazó élelmiszereket (pl. olívaolaj alapú margarinokat, kevert olajokat). Amint testünk sejtjei természetüknél fogva megújulnak, az egyszeresen telítetlen zsírsavak eltávolítják a sejtből az omega-6 zsírsavakat, csökkentve ezzel a gyulladást. Legyünk türelmesek, mivel a folyamat néhány hétig is eltarthat anélkül, hogy bármilyen észrevehető hatás mutatkozna. Emlékezzünk azonban arra, hogy minden zsiradék ugyanannyi energiát képvisel, ezért testtömegünk, s ezáltal ízületeink egészsége szempontjából is a zsiradékfogyasztás korlátozása mindenképpen fontos!
Vasban gazdag ételek
A fáradtság általános tünet RA-ben, aminek a hátterében gyakran vérszegénység (anémia) áll. Együnk rendszeresen vasban gazdag ételeket, hogy a vashiányos anémia kialakulását megelőzzük! Legjobban hasznosuló vasforrásaink állati eredetűek – a húsok, az olajos hal, a tojás –, de a hüvelyesek, a zöld leveles növények, valamint a vassal dúsított élelmiszerek is hozzájárulhatnak, a megfelelő vasbevitelhez. A nagy mennyiségű vasat tartalmazó májat és májkészítményeket – nagy koleszterin- és A-vitamintartalmuk miatt – 10-14 napnál gyakrabban nem ajánlott az étrendbe iktatni. A vas könnyebben felszívódik, ha C-vitamin is jelen van, ezért mindig fogyasszunk a nagy vastartalmú ételek mellé zöldséget vagy gyümölcsöt! Kalcium és D-vitamin A kalcium megfelelı mennyisége elengedhetetlen ízületeink egészsége szempontjából, mivel a kalciumhiány könnyen a csontok törékennyé válásához, oszteoporózishoz vezet. Az artritiszes betegek – különösen a menopauza után lévő nők – hajlamosak az oszteoporózisra, ezért fontos szerepeltetni étrendjükben napi fél liter tejet, vagy joghurtot, illetve ezzel egyenértékű kalciumot tartalmazó tejterméket. Ezek az élelmiszerek egyben jó forrásai a csontképződéshez szükséges D-vitaminnak is, ami a táplálékokkal felvett kalcium és foszfor megkötéséhez szükséges. A D-vitamin hiánya gyermekekben angolkórt, felnıttekben oszteomaláciát, azaz csontlágyulást okoz.
D-vitamin hiány esetén az artritisz is gyorsabban súlyosbodik, ami gyakrabban fordul elő télen, amikor a D-vitamin testben való termelődéséhez szükséges napfényből kevesebb jut a bőrre.
