Foghatjuk az időjárásra, az érkező vagy távozó frontokra, az agyonhajszolt életmódunkra, az egészségi állapotunkra is, amikor azt érezzük, hogy nemhogy nem vagyunk toppon, de mintha köd szállt volna tudatunkra. Ez a tudatállapot pedig kihatással van fizikai tevékenységeinkre is. Nincs semmihez kedvünk. Azaz se kedvünk, se energiánk nincs semmihez. A fekvésen túl nem érezzük magunkat alkalmasnak másra. Ebben az állapotban még a minimális energiabefektetést igénylő feladatok is elérhetetlennek tűnnek. Elgondolkodunk saját állapotunkon. Se a korunk, se az egészségi állapotunk nem indokolja azt, ami érzünk. Mégiscsak betegek lennénk? Vagy csak simán fáradtak vagyunk? Egyet azonban biztosan tudunk, hogy nem jó ez az állapot. Nem érzünk fájdalmat, de egyszerűen olyan köd borítja el az agyunkat, hogy semmi építő jellegű cselekedetre nem vagyunk képesek. Az a baj az ilyen állapottal, hogy bár pihenőre kényszerít, a pihenést sem úgy éljük meg, hogy az jó, hiszen odabent elkezd bennünk mocorogni a gondolat, hogy megfejtsük tompaságunk okát.

A cirkadián ritmus, vagyis az ébrenlét és alvási szakasz váltakozása mindenkinél más lehet. Vannak a pacsirták, akik korán ébrednek és reggelente érzik magukat erejük teljében, de este korán aludni térnek, míg a baglyok fordítva működnek. Ennek figyelembevételével és önismeretünk gyakorlásával kell megállapítanunk, hogy hová tartozunk. Ha jól csináljuk, akkor a saját cirkadián ritmusunknak megfelelően könnyebb és komfortosabb lehet az élet.

A ködös állapot egyik okának szinte biztosan a stresszt említenénk meg legtöbbet. Nem véletlenül, hiszen ez az, amely mindenkit érint valamilyen szinten. A tompultságért is felelősségre vonható a stressz, amely kihatással van fizikumunkra és mentalitásunkra is. Az állandó belső feszültség következtében rosszabbul és gyatrább minőségű az alvásunk, amitől persze csak nő bennünk a feszültség. Hosszú távon egyáltalán nem egészséges, azért foglalkozni kell vele. A stressz tehát mindenki életében jelen van, de megfelelő technikákkal annak mértéke csökkenthető. Ilyen a meditáció, a természetben eltöltött idő, a sport, és még a környezetünk megváltoztatása, az otthon átrendezése, esetleg a munkahely váltása.

A jó közérzetünkhöz az egészséges táplálkozás is hozzásegíthet. Jól tudjuk, hogy ha a testünk nincs rendben, akkor a lelkünk sincs, és fordítva is pontosan így van ez. Az egészségtudatos életmódba beletartozik a mozgáson túl a rostokban, ásványi anyagokban és a vitaminokban gazdag táplálkozás, amely főleg friss termékekből készüljön, mint feldolgozott alapanyagokból. Nemcsak a minőségre, de a mennyiségre is ügyelni kell. Azaz egészségesebb, ha többször fogyasztunk kisebb adag élelmet, mintsem egyszerre eszünk sokat napi háromszor. Legyen inkább napi öt étkezésünk, de az egészséges, sok folyadékkal kísérve.

A táplálkozás minősége teljes mértékben kihat az egészségünkre és a közérzetünkre. Nem kell betegnek lennünk ahhoz, hogy kellemetlenül érezzük magunkat. A táplálkozással befolyásolható az emésztésünk, és ha az emésztésünket segítő baktériumok száma kevesebb lesz, mint kellene, vagy helyükre rosszak kerülnek, akkor az emésztésünk sem úgy fog működni. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak felszívódni azok az anyagok, amiknek kellene, helyette pedig mérgező anyagok panghatnak a szervezetünkben. Ettől gyulladás keletkezik, amelynek legtöbbje a beleinkben keletkezik. Ennyi kell ahhoz, hogy a rossz közérzet és a köd ránk telepedjen.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!