Mely korosztály a legnyitottabb a jóga iránt?
Az 546 válaszadó közül legnagyobb arányban (14,3%) az 50-55 éves korcsoportba tartozók kerültek. Őket 14%-kal a 45-50 évesek, majd 13,4%-al a 40-45 évesek követik. Ezekből az adatokból egyértelműen az látszik, hogy a jógázók legnépesebb táborát a középkorúak alkotják. E tekintetben lényeges eltérések nincsenek a három középkorúhoz tartozó csoport között. Őket a 20-25 évesek követik 12,8%-kal, de a 15-20 évesek is 10% körüli arányban képviseltetik magukat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal generációk érdeklődése is komoly elemként jelenik meg a jógaoktatással kapcsolatosan. Jelentősnek mondható az idősebb (65 felettiek) korosztályhoz tartozók aránya is. Ez egy olyan jezőszám melyből kitűnik,hogy komoly érdeklődés van a jógaoktatással kapcsolatban az idősebb korcsoportoknál is.
A jóga az örökké tanulás művészete
Az adatközlők döntő többsége, 67,1%-a felsőfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Őket 27,2%-kal a gimnáziumot végzettek követik, majd a szakmunkás, szakiskolai és általános iskolai végzettségűek következnek. Megállapíthatjuk, hogy a jóga iránt érdeklődők vágynak a továbbtanulásra, személyes fejlődésre. Erre látnak lehetőséget a jógában is. A kapott adatok nagyon egyértelműen jelzik, hogy a jógázás elsősorban a magas iskolai végzettségűek tevékenységi körébe tartozik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jógázás a felsőfokú végzettségűek kiváltsága lenne, de azt jól jelzi, hogy a jógázás egy sajátos életmódhoz, életvitelhez, életfilozófiához is köthető tevékenységként jelenik meg. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek talán kevesebb információval rendelkeznek a jóga hatásáról, szellemiségéről, lelkiségéről. Az ilyen típusú tevékenységek sokkal kevésbé részei a mindennapjaiknak, mint a magasabb iskolai végzettségűeknél. Valószínű, hogy ebben a divatnak is szerepe van, így a jógázás inkább része a magasabb iskolai végzettségűek divatkövetésének, mint ahogyan ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében megjelenik. A megkérdezettek fele szellemi foglalkozású, ami szintén az életmód szerinti érdeklődést támasztja alá, nyitottabbak a szellemi foglalkozásúak akár a jóga filozófiai, szellemi tanításai iránt is.
Nem csak a nagyvárosiak hóbortja...
Az 546 válaszadó valamivel több, mint a fele (52%) Budapesten, vagy a főváros közelében lakik. Ugyanakkor szinte minden más megye lakói is képviseltetik magukat a mintában. Zala, Heves és Bács-Kiskun megye a többi megyénél valamivel nagyobb arányban jelenik meg, a többi megyénél nagyobb reprezentációt mutatnak a többi megyéhez képest.
Milyen gyakran járnak jógázni?
A legtöbb válaszadó heti rendszerességgel jógázik. A szabadidő felhasználása szempontjából ez komoly vállalás. Ha az eredeti tanításokat és a preventív hatásokat nézzük, a rendszeresség fogalma alatt a jógi a napi szintű gyakorlást érti.
Mi a motiváció?
A jógatanulással kapcsolatos legfontosabb motiváció az egészség megőrzése. Az életmódváltás, gyógyulás és a stressz kezelés, relaxáció Fontos a jógaoktatásban a közösséghez tartozás és a spiritualitás is. Az arányok e tekintetben is közel hasonló tendenciákat mutatnak a válaszadók többségénél. A kikapcsolódást az életmódváltás követi ebben a fordított sorrendben, azaz a válaszadók legkevésbé életmódváltásnak és kikapcsolódásnak tekintik a jógatanulást. Nyilván lehetnek, és bizonyosan vannak is más motivációs bázisok is, de a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a megkérdezettek többsége elsősorban az egészséggel, a – fizikai és lelki egészséggel – összefüggésben keresi és találja meg a jógázással kapcsolatos inspirációt.
Mennyit költünk jógára?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettek mennyit fordítanak évente a jógával kapcsolatos tevékenységekre. Ebben az esetben is zárt kérdés formájában kértük az adatközlőket a válaszadásra. Nyolc kategóriát állítottunk fel a kérdés kapcsán. A megkérdezettek 23,5%-a 500 és 10 000 Ft között költ jógával kapcsolatos tevékenységekre. Ebben a sajátos sorrendben 20,3%-ot képviselnek azok, akik 50 000 Ft felett költenek, őket 13,6%-os arányban a 20-30 ezer forintot költők követik.
