Indulhat is a játék! A gyereknek annyi a dolga, hogy felépítsen egy kis világot a kapott eszközökből. A kék tálca a világot jelképezi, a homok a szárazföldet. Mivel mindenben szabad kezet kap, itt minden jelzésértékű. Sok mindenre lehet abból következtetni, hogy a kis művész mekkora szárazföldet épít. A hárítás jele lehet, ha csak épületeket tesz ki a szárazföldre, emberi figurákat nem. Jelzésértékű, ha a szigeten a kicsi nem a családjával él, hanem egy barátjával, ekkor úgy érzi, nem kap elég törődést otthon. A játékterápia kihat a való életre is, ha például az említett barát meggyőzi a gyerkőcöt, hogy érdemes hazaköltöznie, mert szeretik, csak például mondja meg anyunak, hogy többet szeretne játszani vele. Természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített példa volt, a valóság, és a kezelés ettől jóval bonyolultabb. A lényeg, hogy a világjátékban történt pozitív változások hétről-hétre a való életre is kihatnak. Feloldódnak a szorongások, a feszültségek.

Ezt a játékot kedvelik a kicsik, mert itt bátran kifejezhetik az érzéseiket, anélkül, hogy attól kellene félniük, hogy rosszalkodnak. A szakember pedig egy ilyen jó hangulatú foglalkozáson kap bepillantást a gyermek lelki világába. A gyógyuláshoz sok esetben a szülő közreműködése is szükséges, viszont a kicsik által felépített világot a pszichológus csak a művész beleegyezésével mutathatja meg a szülőnek.

(Forrás: BabaPatika 2013 februári szám / Fotó:www.creativecounseling101.com)