Különösen igaz ez azokra az apróságokra, akik már tavaly, az óvoda nagycsoportjában az iskoláról hallottak. Most, hogy már nem csak beszélnek körülötte az iskoláról, hanem tényleg oda is jár, izgalommal és talán némi szorongással indul az iskolába.

Az izgatottság teljesen jogos, hiszen egész nyáron azt várták az apóságok, hogy végre beülhessenek az iskolapadba, de amikor az évnyitón a több, hasonló korú és akár idegen kisdiák között van, mi sem természetesebb, hogy a nagy vagányság alábbhagy.

Az iskolába belépve is elkaphatja a gyerekeket a drukk. Ez azonban nemcsak a most első osztályba lépők életében lehet jelen, hanem a nagyobbakéban is.

A nyári szünet olyan hosszú volt, hogy talán már el is felejtették milyen az iskolában lenni. A most először iskolába járó gyerkőcök pedig még ismeretlen terepre merészkednek be.

A tanítók ezért is szerveznek olyan, a tanévet megelőző programokat a kis diákoknak és szüleiknek, hogy egymással összeismerkedhessenek. A szülői közelség ebben az időszakban még biztonságot jelent akkor is, ha a kis diák látszólag tudomást sem vesz szüleiről. Könnyebben megismerik azt a közeget így, amelyben később naponta lenniük kell.

Már az iskolaválasztást megelőzően is érdemes körülnézni abban az intézményben, ahová a gyerkőcöt íratni szeretnénk.

Amint eldőlt, hogy melyik iskolába és osztályba fog járni a gyerkőc, következhet az iskolára való felkészülés eszközökben is. A tanítók rendes kis (vagy hosszú) listával készülnek, hogy mit kell a szülőknek tanévkezdésre beszerezni. Ezen már túl is vagyunk, csak az esetleg elmaradt eszközöket kell még pótolni. A legtöbb kis, de még nagyobb diáknak is örömet okozhat az, ha a papír-, írószerboltban saját maga választhat tolltartót, íróeszközöket, füzeteket. Ugye így történt a most első osztályt kezdő gyermeked esetében is?

A szülő látja gyermekében a félelmet, az izgalmat. Talán a kapuban meg is torpan az apróság, és sokan ilyenkor azt tanácsolják gyermeküknek, hogy ne izguljon, ne féljen, pedig felnőttként is hasonlóan érezzük magunkat új helyzetekben. Fél, mert minden új: az intézmény, a társak, a körülötte lévő felnőttek. Természetes, hogy izgul.

Szülőként rajtunk a sor, hogy levezessük a feszültséget bennük. Teremtsük meg otthon is a megfelelő környezet, és a faggatózás, siettetés helyett érdeklődéssel forduljunk hozzájuk.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!