Jump to content

Te vagy a minta, a támogató és a tanácsadó is

2020. 02. 06. 19:00

Másnak tanácsot adni a legkönnyebb. Ugyanaz a személy azonban a saját életében lehetséges, hogy hasonlót hibázik. A gyermeknevelés is az a terep, ahol a gyakorlat eltérhet az elmélettől.

Felnőttként van rá módunk, hogy megtapasztaljuk az élet kegyetlenségét, nehézségét. Gyermekeinket ettől meg szeretnénk kímélni, de burokban nevelni sem a legjobb opció. A gyermekeink már egész kicsiként megtapasztalhatnak nehézségeket. Szépen, fokozatosan hozzászoknak ahhoz, hogy az élet nem mindig az elképzeléseinknek megfelelő, mint ahogy azt is, hogy nem siker minden.

A kudarcok nagy tanítómestereink, és ez a gyerekek életében is igaz. Már az óvodában meg kell birkózni igazságtalansággal, csúfolódással, vitákkal, és az iskolában ennél még komolyabb dolgokkal szembesülnek. Már ilyen fiatalon úrrá lehet rajtuk a szorongás.

Ez az, amit a szülők szeretnének elkerülni. A gyerekek „munkahelye” az iskola. Tetszik vagy sem, kötelező a számukra. Vannak könnyebb és nehezebb napok, amikor a siker mellett a kudarcokkal ugyanúgy szembe kell nézni.

A szavak mellett (vagy akár helyett is) van, hogy a testi kontaktus lesz az ideges, feszült gyerkőc számára a gyógyír. Egy gyógyító ölelés az összetartozást, a bizalmat erősíti.

Szülőként nemcsak a feltételeket szükséges megteremteni ahhoz, hogy a gyerkőc tanulhasson, hanem azt is észre kell vennünk, ha szorong a gyermekünk. A sok-sok beszélgetéssel, a támogatással, a szeretettel és a motivációval lehet őket segíteni tanulmányaik során.

Már a kezdetektől fogva szükséges tudatosítani bennük, hogy a szülők segítségére bármikor számíthatnak. Ha felfedezzük, hogy fél a gyermek, akkor azt nem a szőnyeg alá kell seperni, hanem értelmezni szükséges, hogy mi az oka a stressznek. Ha a gyerkőc meg tudja ezt fogalmazni, érzelmeiről nyíltan tud beszélni, már megszabadul némi feszültségtől és a megoldás is kirajzolódhat. A gyerekek életében a gond egészen mást jelenthet, mint a felnőttekében. Éppen ezért kell résen lennie a szülőnek. A gyerekek problémáját ugyanis nem szabad félvállról venni és lekicsinyelni, hiszen az ők életükben az igenis jelentős. A szülőnek az a dolga, hogy megértse, miről van szó, ismerje el a helyzet nehézségét, komolyságát, és azt is tudatosítani kell a gyerekekben, hogy nem baj, ha így éli meg, hiszen felnőttként is tapasztalunk hasonlót.

A jó szülő biztosítja gyermekét arról, hogy mindig támogatja mindenben, és előbb vagy utóbb enyhülni fog a stressz, de természetesen azt nem csak várni kell, hanem tenni is szükséges azért.

A legfontosabb, hogy nyíltan és őszintén beszélhessen szüleinek félelmeiről, és ha szükséges, akkor közösen találjanak megoldást a problémájára.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)