Az egyik legfontosabb, hogy nem szabad érzelmi zsarolással, büntetéssel vagy követőzéssel arra kényszeríteni a párunkat, hogy állandóan azt bizonygassa, mennyire szeret minket. A kényszerek megölik a párkapcsolatot.

Gyakran megfeledkezünk arról is, hogy mindenkinek megvan az individuális szférája, egy kapcsolat nem a teljes összeolvadástól lesz tökéletes. A pár közös világa mellett létezik az egyén világa is. A legnagyobb baj, hogy ezt sokszor észre sem veszik.

Természetes reakció, ha attól felünk, hogy megismétlődik egy olyan helyzet, amelyre korábban már volt példa az életünkben, és nem sikerült rá megoldást találnunk. Félelmeink megváltoztatnak minket, kiszámíthatatlan viselkedésünkkel, "látványos szenvedéseinkkel" sokszor lelkiismeret-furdalást okozunk a másiknak.

Előfordulhat, hogy problémák jelentkeznek a házasságkötés után egy évvel, holott előtte hosszú évekig semmi gond sem volt. Ennek sok oka lehet: pl. a pár valamivel meg akarta erősíteni a kapcsolatát, és erre az esküvőt látták az egyetlen megoldásnak. A házasság intézménye ugyan összetartja férfit és a nőt, de a probléma attól nem oldódik meg.

Ha az ember hosszú ideig ugyanazon határok között él, előbb-utóbb úgy érzi, kiüresedik a kapcsolat, nincsen semmi új mondanivalója a párjának. Hagyjuk őt is kiteljesedni, és ne próbáljuk meg a saját képünkre formálni őt.

Fotó: freedigitalphotos.net forrás:lelkielet.hu/hazipatika.hu