A szerelem csodálatos és egyben gyötrő érzés is tud lenni. A plátói szerelemre is igaz. Egyik oldalról nagyon fájdalmas, hiszen sosem teljesül be, elérhetetlen a célszemély, azonban az érem másik oldala, hogy így az elutasítást sem kell megélni. Ebben a helyzetben nyugodtan lehet a bálványt szemlélni, áhítozni róla.

A szerelem, de egyéb más érzelmeink kinyilvánítása egy másik ember felé nem mindig egyszerű, főleg ha a személynek párkapcsolata van, esetleg félénkek vagyunk ahhoz, hogy érzelmeinket bevalljuk neki. Az elutasítástól való félelem gátat szabhat annak, hogy elmondjuk, valójában mit is érzünk. A terhet cipeljük. Azonban gondolatainkban a plátói szerelemünket úgy becézgetjük, ahogy akarjuk, képzeletben megölelhetjük, megcsókolhatjuk.

Az ilyen típusú szerelem tárgyáról való ábrándozás kellemes, feltölt, megnyugtat, vagy éppen kellemesen felkavar, míg egy kapcsolat lezárásakor megélhetjük a reménytelen és viszonzatlan érzéseket, ami hosszabb ideig is fennállhat.A plátói szerelem sokak számára vonzó, hiszen elérhetetlen, és amit nem, vagy nehezen kapunk meg, annál mindig nagyobb a vágy, a küzdelem. Ha mégis valóra válik az álom, lehet csalódás lesz a végeredmény, mert képzeleteinkben minden sokkal szebb, jobb volt, mint ahogyan azt a valóságban átéltük.

A történelem során volt már arra példa, hogy a plátói szerelem beteljesült, a szerelem kölcsönös, de valami oknál fogva mégsem lehetnek együtt. Számos film született erre az alaphelyzetre épülve, de az egyik leghíresebb Rómeó és Júlia története.

(Fotó:wikihow.com;buzztimebusiness.com)