Miben különbözik a valódi szerelem a megszokástól? Robert Sternberg szerinthárom alapösszetevő szükséges a tartós szerelemhez: intimitás, elköteleződés és szenvedély. Ha bármi kiesik ebből a háromszögből, előfordulhat, hogy már inkább csak ragaszkodás és megszokás maradt.

A kezdeti szerelmi fázisban dopamin- és oxitocin-löketek okozzák az intenzív izgalmat. Az úgynevezett rózsaszín köd után az erős kötődés és nyugalom az, ami megmarad.
Te is gondolkodtál már a saját magánéleteddel kapcsolatban, hogy mi uralkodik köztetek: szerelem vagy megszokás? Ha nem tudod rá egyértelműen a választ, talán majd e sorok után.
Vannak annak egyértelmű jelei, hogy milyen az, amikor még totálisan szerelemesek vagyunk a párunkba. Ha évek múlva is még működik az érzelmi biztonság és az intimitás, egymást támogatjátok a személyes fejlődés érdekében és még mindig sok időt szenteltek annak, hogy közös élményeket gyűjtsetek, akkor az a kapcsolat erősítését szolgálja és a mély érzelmet tanúsítja.
Csakhogy vannak vészjósló jelek is, hogy a szerelem helyett más tartja össze a feleket. Mondjuk a félelem. Ha a fő mozgatórugó inkább a komfort, mint a lelkesedés, vagy már az egyedüllét gondolatától is szorongsz, akkor a megszokás dominál a párkapcsolatodban. Ugyanezt sejteti, ha nem gondolsz a közös jövőtökre vagy ha azt veszed észre magadon, hogy nem hiányzik igazán a párod, ha távol van tőled, az elég komoly jel. Vagy ha csak azért maradsz vele, mert félsz a magad mögött hagyott időtől, befektetéstől.

Szikra lobban
Ha ez utóbbiak igazak rád és a kapcsolatodra, de tennél egy próbát a megmentésére, akkor ezt érdemes bevetned. Beszéljetek a pároddal arról, hogy mit jelent most nektek a kapcsolat, és mi hiányozna, ha nem lennétek együtt? Ha már beszélgettek és nyitottak vagytok a minőségjavításra, akkor vigyetek bele következetességet és szándékosságot. Minden hétre szervezzetek egy randit. Nem kell nagy dolgokra gondolni, mert az a cél, hogy újból legyenek közös élményeitek. Ezek elő tudják hívni a romantikát.
Higgy abban, hogy a valódi szeretet nem mindig csillogó és vad, de mély, stabil kötődésből táplálkozik, amely támogat, inspirál és összetart. Ha viszont a kapcsolatodat elsősorban komfortérzet, félelem vagy rutin tartja életben, az rég rossz.