Jump to content

Nem mindegy, hogy rosszkedv vagy depresszió

2014. 02. 27. 11:28

Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni? A depresszió a hangulatzavarok egyik legismertebb formája. Élete során az emberek 15%-át, egy adott pillanatban pedig a lakosság 2-2,5 százalékát érinti körülbelül. Minden pszichiátriai zavar tünetek együtteséből áll, vagyis itt is többféle tünet együttes jelenlétére van szükség a pontos diagnózishoz. A tünetek számának és súlyosságának függvénye, hogy enyhe, közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk. Amennyiben ezek a tünetek legalább két hete fennállnak, és a korábbi magatartás megváltozásaként jelennek meg, érdemes komolyan venni.

A önkitöltős tesztek java része ezeknek a tüneteknek a meglétére kérdez rá, vagyis jellemző-e a levert hangulat, örömtelenség, érdeklődés beszűkülése, aktivitás és kezdeményezőkészség csökkenése, alvás, étvágy, szexuális vágy megváltozása, figyelmetlenség, esetleg feledékenység, gondolkodás negatív irányú változása (bűntudat, csökkentértékűség érzése, fokozott aggódás, halálvágy).

A testi okok kizárása (mint pl. pajzsmirigy alulműködés) céljából szükség lehet labor, vagy egyéb szakorvosi vizsgálatra is. Nem mind depresszió, ami annak látszik Magyarországon ma 200-250 ezer beteg szenvedhet hasonló tünetektől. Köznapi értelemben minden nyomott hangulatú periódust ennek neveznek, holott a rossz hangulat nem elég a depresszió diagnosztizálásához. Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról, mert tünetei inkább testi betegségekre hasonlítanak, vagy túlterheltséggel, stresszel, munkahelyi és családi problémákkal magyarázza, holott elképzelhető, hogy épp a depressziója miatt nem tud megbirkózni gondjaival.

A webbeteg.hu cikkéből kiderül, tévhit, hogy a depresszió „elmebetegség”! Magyarul kedélybetegségnek nevezhetjük. Kialakulásában több tényező játszik szerepet. A depressziós epizódot gyakran valamilyen negatív életesemény provokálja. Mindenképp nagyobb figyelmet érdemelnek azok, akiknek hajlama van a kedélybetegségre (családi halmozódás), vagy rosszabb a stressz megküzdő képességük.

Mivel a depressziós állapot zárkózottsággal, döntési nehézséggel- képtelenséggel is járhat, emiatt fontos a közelálló személyek támogatása, segítség nyújtása a mielőbbi kezelés megkezdéséhez. Ne mondjuk, hogy „Szedd össze magad, csak akarni kell!”, mivel a betegségre nem hat az akaraterő. Ezzel ugyanis csak fokozzuk a beteg elégedetlenségének érzését, ami tovább mélyíti az önvádolást és így a depressziót. Arra kell felhasználni a beteg akaratát, hogy elfogadja a szakszerű segítséget, és elviselje ezt az állapotot, amíg a gyógyszer(ek) hatása (2-4 hét) jelentkezik.

Tapasztalat, hogy a nők könnyebben kérnek segítséget, mint a férfiak, akik sokszor szégyellik eme „gyengeségeket”. A depressziós férfira az eltúlzott cselekedetek, az agresszivitás, a tolerancia hiánya jellemző. Ebből kifolyólag a férfiak öngyógyításba fognak, vagyis kábító hatású szerekhez nyúlnak (alkohol, drog), illetve esetükben az öngyilkosság is sajnos gyakrabban fordul elő.

Fotó: freedigitalphotos.net

lelkielet.hu/webbeteg.hu