A pókháló,minél nagyobb lett,annál több bogár,légy ragadt fönt rajta.Annál teljesebb,boldogabb lett a pók világa..Aztán a pókháló már akkora lett,hogy dolgoznia sem kellett,csak elfogyasztania a táplálékot,amit a pókháló biztosított számára.

Unalmában elment egy kicsit kirándulni,körbenézni a világban,és véletlenül odatévedt ahhoz a szálhoz,ami fölfelé megy.Elfelejtette már,hogy miért csinálta ezt a szálat.Nem tetszett neki.Minek ide ez a szál?Nincs ennek semmi értelme,nem marad fönn rajta bogár,légy ,ebből nem lesz táplálék,ez a földi élethez semmi segítséget nem ad.

Átvágta ezt a pókhálószálat.Ezen lógott az egész pókháló,ami leesett és elpusztult.

...Na,mi fehér fajú emberek így vagyunk ezzel: megszakítva Istennel a kapcsolatot,földi világunk óhatatlanul elpusztul.
Tehát a legfontosabb dolgunk az,hogy ezt az elszakított szálat visszaépítsük."