Nyúl, csirke, bárány. Ezek a tipikus húsvétkor szereplő állatok. A csirkét még csak értjük, hogyan kerül a képbe, hiszen a tojás és a csibe kapcsolata vitathatatlan. Igen ám, de már az is kérdéses, hogy kerül képbe a tojás?

A húsvét a kereszténység nagy ünnepe, Jézus feltámadása. A keresztények szerint a tojás a feltámadó Jézus sírját jelképezi, míg a piros szín Krisztus vérére utal. A tojás tehát így kerülhetett az ünnepbe. Azt is tisztázni érdemes, hogy a tojás már az ókorban is a termékenység és újjászületés jelképe volt, egyben ősi áldozati étel is. Így már érhető, hogy a csibe lényegében az újjászületést testesíti meg. Nem véletlen tehát, hogy a feltámadás ünnepe esetében is megjelent.
Mind a tojás, mind a csibe Jézus feltámadását szimbolizálják.

Ugyancsak ősi jelképként kezelendő a bárány alakja. A Bibliában szó van arról, hogy az Istennek bárányt áldoztak. Az állat vérével az ajtófélfát bekenve akarták elkerülni az Úr haragját. A bárány gyakran tehát áldozati állat volt és nem mást, mint Jézust testesíti meg, valamint arra utal, hogy milyen áldozatokat hozott az emberiség érdekében.

Még mindig nem tudjuk, hogyan kerül képbe a nyuszi. Tavaszi ünnep a húsvét és a tavasz germán istennőjét Ostrának nevezik. A német és az angol húsvét kifejezés is innen származik: oster, easter. A legenda szerint ennek az istennőnek volt egy madara, amelyik színes tojásokkal örvendeztette meg és hogy a gyerekek is örüljenek, a madár nyúllá változott. Ez lehet a kapcsolat a nyúl és a tojás között.
A nyúl, akárcsak a tojás, termékenységi szimbólum, hiszen ez a tüneményes állat nagyon szapora.
Ahogyan a gyerekek hisznek a Mikulás létezésében, úgy a húsvéti nyusziban is. Ez azonban csak a gyerekfolklór része, amely a mai napig használatban van.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!