A tanulás ideje nem csak a gyermek-, és az ifjúkor. Az időskor nem a hanyatlásról szól. A felnőttkori, időskori tanulásnak viszont életkori-pszichológiai és szociológiai-szociálpszichológiai magyarázatai és feltételei vannak.
A meglepő pszichológia fordulat Edward Lee Thorndike 1928-ban megjelent könyvével érkezett meg. Thorndike művében kifejtette, hogy gyermekkortól kezdve kb. 18-20 éves korig a tanulás üteme lendületes, innen a fejlődés kissé mérséklődik, de egy szinten marad. 30 éves korban kezdenek csak kissé hanyatlani a tanulási képességek, de ez a tendencia 50 éves kor körül is mérsékelt marad. A hanyatlás viszonylagos, hiszen függ a megelőző tanulási életszakaszok minőségétől, természetétől. Másrészt mindenkinek lehetnek olyan képességcsoportjai, működési területei, amik még idős korban is szinten maradhatnak, s fejlődhetnek.
Ádám György a 2002-ben megjelent Felnőttoktatási és képzési lexikon előszavában kifejti, hogy a tanulás, az ismeretgyarapodás felnőtt-, sőt időskorban sem áll meg, s ezt a lelki működés közben rögzített agyvérkeringési térképek is igazolják. Az állandó használat, a szellemi munka szakadatlan fenntartása az alapfeltétele annak, hogy a különböző fontos agyterületek kellő mennyiségű vért s ez által tápanyagot kapjanak. "Az élethosszig tartó ismeretgyűjtés tehát a normális agyműködés legalapvetőbb feltétele". Az állandóan beérkező és az agyban feldolgozásra kerülő tömérdek információnak kétféle útja van. Az egyik az ismeretek felhalmozása és rögzítése. A másik a beérkező ismeretek osztályozása és szűrése: a lényeges ismertetek megtartása, a lényegtelenebbek kirekesztése, háttérbe szorítása.
Új felfedezés, hogy míg az ifjúkor során az agyban az információ-felhalmozás, a rögzítés túlsúlya dominál, addig a felnőtt-és időskorban a szükségtelen ismeretek kiiktatása, a szelekció uralkodik. Ebből a szempontból tehát a felnőtt és időskor még bizonyos előnyökkel is rendelkezik a fiatalabb életkorokkal szemben, "mert idősebb életkorban hatékonyabb és célratörőbb megismerési… stratégiák juthatnak túlsúlyra".
A felnőttkori-időskori tanulásnak vannak társadalmi gyökerű indítékai, melyen belül három motívumcsoport jellemző különösen: (a) a megélhetési szükségletek kielégítésének tanuláshoz kötődő feltételeiből eredő indítékok, (b) a felnőttek közvetlen társas (családi, baráti, kollegiális) környezete által támasztott elvárásokra válaszoló indítékok, és (c) a korábbi művelődés, tanulás által "felnevelt" indítékok.
(Forrás: BGF KVIK Szociálandragógia és turizmus c. konferenciája / Fotó:imgkid.com)
További érdekességekért kattints ide, és csatlakozz a Facebook oldalunkhoz!
