A korra is rá lehet fogni, ha az agyunk nem úgy jár már, mint fiatal korunkban, de ha ez még indokolatlannak tűnik, akkor sokkal inkább a számos teendőnek köszönhető, hogy egy-egy dologról, dátumról, időpontról megfeledkezünk.

Vannak olyan időszakaink, amikor különösen nagyfokú feledékenységet fedezhetünk fel saját magunkon. És ha ez még szétszórtsággal is társul, akkor bizony káoszba fulladhatnak a napjaink. Leginkább ilyenkor döbbenünk rá, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy tartsuk a tempót és meg is feleljünk minden fronton.

Annyi adatot kell megjegyeznünk. Van, amelyeket nem kell fejből tudni, mert az irataink tartalmazzák azt, de jelszavak, e-mail címek, telefonszámok, gyermekeink adatai mégiscsak azok, amelyekre bármikor szükség lehet.

Milyen kellemetlen, amikor találkozunk valakivel, aki úgy kezel minket, mint jó ismerős. Nevünkön szólít, ismeri a családunkat, ám nekünk egyáltalán nem rémlik az ismertség és a név sem. Ilyenkor azonban kicsit megdöbbenhetünk saját magunkon, hogy hová tűnt az emlék arról, amikor ezzel az „idegennel” beszéltünk?

Egyértelmű, hogy nem emlékezhetünk életünk minden történésére, emlékére, hiszen az olyan adatmennyiség, amelyet talán tud az agyunk fogadni, de felidézni már nem biztos. No, meg nincs is szükség minden tárolt emlékre. Csak az a kellemetlen, amikor szükség lenne néhány emlék felidézésére, és mégsem tudjuk azokat előhívni.

Az emlékek felidézése történik az agyban, akkor milliónya agysejt összehangolt munkájára kell gondolnunk. Egy-egy emlék azonban úgy idéződhet fel bennünk, hogy egészen más miatt kutatunk emlékeinkben. Egy dal, egy film, egy arc, egy tárgy, bármi előhívhat olyan emléket, amelyekre már nem is gondoltunk. Mintha meg sem történt volna.

Az agyunk annyira rugalmas és nagy kapacitású, hogy olyan képeket is megőriz, amelyre már nem is emlékszünk. Mégis fel tudunk idézni, ha úgy adódik. Ezért úgy is össze tudunk emlékképeket kapcsolni és felidézni, hogy azok nem tartoznak össze.

Tanulmányaink során érezhettük úgy, hogy agyunk már nem képes több információ befogadására. Később pedig azt érezzük, hogy mindent elfelejtünk.

Olyan világot élünk, hogy sok információ ér, sok adattal bombáznak naponta. Ebből nem mind fontos, de sok az, amire emlékeznünk kellene. Minél több információt kell megjegyeznünk, annál nagyobb az esélye a felejtésre. Ez civilizációs betegség, amely legtöbbünket érint.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!