Már a kisiskolások és akár az ovisok is tudják, hogy Magyarország alapításának ünnepe az augusztus 20, csakhogy ez nem volt mindig így. Hivatalosan az augusztus 15-e volt az államalapítás hivatalos ünnepnapja. A legenda szerint Szent István Mária mennybemenetelének napját szerette volna ünnepnapnak, de egyben saját halála napjának is. Mindkettő összejött, ugyanis augusztus 15-én halt meg és 15-én ünnepelt.

Később azonban mégis csak 20-a vált hivatalos ünnepnappá és erre az a magyarázat, hogy 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt.

Az ünnepi program egyik menetrendi pontja a Szent Jobb körmenet. Eddigi ismereteink szerint István király jobb karját 1060 körül távolíthatták el a testről, de csak 1083-ban találták meg és egy apátságban őrizték, amikor a törökök dúltak Magyarországon. A mai Dubrovnik területén rejtették és csak Mária Terézia szavára került haza Budára és Esztergomban őrizték tovább, majd úgy került át a Budavári palota Zsigmond-kápolnájába. A kaland nem ért véget, hiszen 1944-ben újra menekíteni kellett a Szent Jobbot, akkor Ausztriába. Később angol kisasszonyok vigyáztak rá, majd egy páncélszekrényben várta a sorsát a Szent István-bazilikában és csak 1985-ben került újra nyilvánosságra a körmeneten.

Mária Terézia volt az, aki nemcsak a Szent Jobbra ügyelt, de elrendelte azt is, hogy István szentté avatásának napját évente megünnepeljük. Ezt az 1848-49-es szabadságharc megrekesztette, ugyanis akkor betiltották. A szabadságharc leverésével nem fért bele, hogy a független magyar állam ünnepét megünnepelhesse a magyar. Erre 19860-ig várni kellett, akkor tartották újból és akkor volt ismét körmenet is.

Az állami ünnepként számon tartott augusztus 20-a 1945-’47 között csupán egyházi ünnepként volt engedélyezett, míg 1949-1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként szerepelt.

Talán ez nem újdonság, de augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, ezt az 1920-as évektől ünnepelhetjük.