Zavarbaejtő, mi mindent kell megtanulnunk. Mintha benn ülnénk egy számtanórán, és hallgatnánk a tanárt, aki olyasmiről magyaráz, amit fel sem tudunk fogni. Nem értjük a dolgok, de a tanár magától értetődőnek veszi, hogy értjük. Olyan érzés lehet ez, mintha valaki érthetetlen üzenetekkel kínozna bennünket. Erőlködünk, erőlködünk. Dühösek leszünk. Idegesek. Zavartak. Végül kétségbeesetten úgy döntünk, hogy úgysem fogjuk soha megérteni.

Később, mikor már nyugodtan sétálgatunk, bevillan valami. A megértés ajándéka lassan eljutott lényünk legmélyére. És már értjük a dolgot. Megtanultuk. Másnap már el sem tudjuk képzelni, hogy tegnap nem értettük. Nehéz megérteni azok idegességét, zavarát, akik még mindig nem értik. Most már olyan könnyűnek tűnik!

Az élet gyengéd tanító. Addig ismételgeti a leckét, amíg meg nem tanuljuk. Rendjén való, ha idegesek, zavartak, dühösek vagyunk. Néha még az is, ha kétségbeesünk. Aztán jó, ha elmegyünk és hagyjuk, hogy a megvilágosodás magától bekövetkezzék.

Bekövetkezik.

***************************
Segíts emlékeznem arra, hogy a tehetetlenség és zavartság általában a növekedés előzménye. Ha mostani helyzetemet kihívásnak érzem, ez azért van, mert valami újat tanulok, a megértés magasabb szintjére emelkedem. Segíts, hogy hálás legyek, ha épp ideges vagyok is amiatt, hogy életem ilyen izgalmas leckék egymásutánja."