A csökkenésnek nagyon sok oka van, de a fő ok, hogy a depressziós betegségek jobban kezelhetőek, mint annak idején. A depresszió és az öngyilkosság ugyanis szorosan összefügg. Az öngyilkosság hátterében nem pusztán a mindennapi gondok állnak, az esetek jelentős százalékában okozza valamiféle pszichiátriai betegség. Problémát jelent, hogy az öngyilkosságra hajlamos betegek túl későn, vagy egyáltalán nem kérnek segítséget. Ezeknek az embereknek a kétharmada nem azzal keresi fel a háziorvost, hogy szomorú, rosszkedvű, depressziós és megfordult a fejében az öngyilkosság gondolata, hanem különféle testi problémákkal, ízületi fájdalmakkal, fejfájással, amelyek már a testi tünetek.

A másik probléma, hogy a depresszió együtt jár különféle függőségekkel és szenvedélybetegségekkel, gyakrabban, mint egyéb más betegségek. Az alkohol és a drog csak rövid ideig nyújt „felüdülést”. Nagyon fontos, hogy ahány féle depressziós ember, annyiféle, személyre szabott kezelést kell alkalmazni, hiszen nincs két egyforma ember, sem két egyforma érzés és probléma.

Súlyos depressziós állapotban már orvosi segítségre van szükség, ilyen esetekben kitűnő gyógyszerek állnak rendelkezésre . A depressziót és az öngyilkossági kísérleteket a mediterrán országokban fele olyan számmal jegyzik, mint hazánkban, ugyanis a kellemes légkör, a meleg levegő, a napsütés az ember lelkére és testére is egyaránt pozitívan hat. Éppen ezért megfigyelhető, hogy télen több ember kerül depresszív állapotba, és nagyobb számban követnek el ezekben a hónapokban öngyilkosságot.