Az élete során mindenkit érnek sérelmek, otthon, munkahelyen, családi és baráti körben egyaránt. Óhatatlanul előfordul, hogy valaki akarva, akaratlanul fájdalmat, csalódást okoz nekünk. Ilyenkor felerősödnek bennünk olyan érzelmek, mint a harag, düh, csalódottság, szomorúság. Ezek az érzések, a megbocsátás hiányában állandósulhatnak. Ha sokáig megmarad a konfliktus két ember között, az stresszhelyzetet teremet, és testünket-lelkünket is negatívan befolyásolja. A szorongás, frusztráció, az állandó rágódás hatására, megnőhet a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélye, ugyanis a szervezetben a kortizolszint (stressz hormon) tartósan emelkedett marad. A megbocsátás hiánya hosszú távon depresszióhoz vezethet.

Mit is jelent a megbocsátás?

Attól, hogy szemet hunyunk a mások által elkövetett sérelmeken, nem jelenti azt, hogy egyetértenénk a cselekedeteikkel, és a kimondott sérelmekkel. Megbocsátás során, megpróbálunk tovább lépni, de meg nem történtté nem tehetjük a múltat. A felhalmozódott sérelmeket nem felejtjük. Az, hogy képesek vagyunk lelkileg túllendülni a sérelmeken, még nem nyújt garanciát arra, hogy azzal a személlyel, akiben nagyot csalódtunk később személyes kapcsolatban maradunk. Amikor úgy döntünk, hogy a megbocsátást választjuk, elengedjük a harag, bosszú, stressz egy részét. A mélyebben rejtőző lelki sebek azonban lassan gyógyulnak.

A megbocsátás lépései

Ami volt, az elmúlt. A múltbeli sérelmek felgyülemlése, a tartós harag észrevétlenül is megmérgezi a lelkünket, és a jelenlegi életünket. Életünk során minden bizonnyal részesei leszünk több olyan élethelyzetnek, mely után szükség van arra, hogy képesek legyünk megbocsátani. Ha csalódtunk valakiben, ne gubózzunk be, keressük olyan emberek társaságát, akikkel könnyen egy hullámhosszra kerülhetünk, akik társaságában lelkünk felszabadul, és jól érezzük magunkat. A jelenben éljünk, ne tápláljuk a múlt sérelmeit.

Engedjük el a negatív gondolatokat!

Vannak olyan napok, mikor úgy érezzük, egyesek az idegeinkre mennek, megsértettek, megbántottak, csalódást okoztak. Ha esténként úgy fekszünk le, hogy ezekre a kellemetlen érzésekre összpontosítunk, tudat alatt éjszakáinkat is megmérgezzük vele. A negatív energiák, a nyugtalanság, zaklatottság hatására ugyanis alvászavarok, rossz álmok léphetnek fel. Fontos, hogy mindig a megbocsátás érzésével, a problémák elengedésével térjünk nyugovóra.

Gyakran állhat a viták és nézeteltérések hátterében, hogy nem vállalunk felelősséget saját hibánkért és a vele járó következményekért. Ha vállaljuk tetteinkért a felelősséget,- még ha hibázunk is-, lelkiismeret-furdalás nélkül tudunk tovább lépni. Megbocsátani is könnyebb, ha elismerjük vétkességünket, és nem a másik felet hibáztatjuk. Ha nyitunk más véleménye felé, tapasztalatokat szerezhetünk, mindig tanulhatunk valami újat. Ne rágódjunk sokáig a vélt vagy valós sérelmeken. (ezt persze a sérelem mértéke is befolyásolja.) Törekedjünk arra, hogy elengedjük a düh, harag érzését. A legtöbb esetben az elengedéssel egy időben lelki harmóniánk egyensúlya is visszaáll.

A megbocsátás jót tesz egész lényünknek!                         
A megbocsátás fizikai és mentális egészségünkre is pozitív hatással van. Hatására csökken a szorongás, stressz és a depresszió érzése. Ha képesek vagyunk megbocsátani önbecsülésünk is megnő, pozitívan tekinthetünk a jövőnkre. Azonban előfordulhat, hogy olyannak bocsátunk meg, akinek nem lenne szabad.(bántalmazás, lelki terror, erőszak, rablás) Ilyen esetben célszerű elengedni a sérelmek életünket mérgező részét, és megszakítani mindenféle személyes kapcsolatot az illetővel.